60001

Csütörtök délelőtt Richard Sulík Boris Kollárral, a Sme Rodina politikai mozgalom elnökével tárgyalt egy esetleges jobboldali kormány alakításáról.

Sulík szerint a tárgyalás egy újabb lépés a jobboldali kormány irányába. A jelek szerint Kollár némileg változtatott korábbi álláspontján, s már nyitott lehetőségként tekint a kormányban való részvételre. Egyes információk szerint Sulík két minisztériumot is ajánlott számukra, ám azt továbbra sem akarja Kollár elfogadni, így a legvalószínűbb, hogy bizonyos alkuk ellenében csendes támogatásával segíti majd Sulíkot a kormányalakításban.

Egy okafogyottá váló jelző

Hasonló szerepbe kényszerülhet Bugár Béla is, aki ugyancsak a patthelyzetbe került. Bugár pártja alakulása óta az együttműködés pártjának nevezte magát, ám tavaly a szlogent polgári pártra cserélték, mondván nyitni szeretnének minden polgári értékrendet valló szavazó felé. Bugár a névcserével mintha csak előrelátta volna, hogy milyen kínos is lenne az együttműködés pártjának egy olyan helyzetbe kerülni, ahol a nyolc parlamenti párt közül csak eggyel tud együttműködni (Sieť). Szombat óta már elutasították az SNS-t, az LSNS-t, a Smert, Sulíkkal és Matovič-csal személyes problémáik vannak, míg Boris Kollárt és pártját pedig kiszámíthatatlannak tartják. Ha ebbe belekalkuláljuk, hogy korábban az MKP-t is elutasították (bár hétfőn tárgyalni fognak a jövőről), akkor valóban okafogyottá vált az együttműködő jelző. 

Abban az esetben, ha Kollárék és Bugárék is csak a háttérből támogatják, de nem vesznek részt a kormányban, kisebbségi kormányzás alakulhat, ami – mondanunk sem kell – nagyon “sebezhető”.

“Ne hazárdírozzunk atipikus koalíciók létrehozásával”

Iveta Radičová exkormányfő úgy nyilatkozott a Denník N-nek, hogy Bugáréknak egyáltalán nem kötelező egy ilyen helyzetben kormányba kényszerülniük. “Van egy másik megoldás is, nem kell kormánypozícióban lenni. Nem fogadom el azt, hogy a Most-Hídnak muszáj lenne választania. Itt nem a Most-Híd és az SNS történelmi megbékéléséről van szó, hanem a kisebbségek – és elsősorban a magyar kisebbség – helyzetének kérdéséről, a kisebbségek kulturális, oktatási jogainak garanciájáról, tehát a polgári elvekről. Az SNS nemzeti elvek alapján működik. Nem két párt megbékéléséről van szó, hanem arról, hogy ezek a pártok tudják-e egyeztetni programjaikat. Ha az SNS egyetért a Most-Híd elveivel, elveszti arcát, és ez oda-vissza érvényes. (…) Ez nem felhozatal. A választók patthelyzetbe állították a politikusokat. Nem tartozom azok közé, akik mindenáron kormányt akarnak, és szerintem ezt nem is kell bizonygatnom. Megvannak a korlátaink, és a patthelyzetre standard megoldások léteznek. (…) Olyan helyzetben vagyunk, amikor reálisan szóba jöhet a kisebbségi kormányzás, a szakértői kormány vagy az előrehozott választások. Ezek közül minden lehetőséget megoldásnak tartok az adott helyzetre, anélkül, hogy atipikus koalíciók létrehozásával hazardíroznánk” – vélekdett.

Az idézett interjúban Radičová beszélt az etnikai politizálás okairól is: “Bizonyos kisebbségek még mindig veszélyben érzik magukat, olyan törvényünk van, ami egyes polgárokat megfoszt állampolgárságától. Az első Fico-kormány idejéből származó szlovák-magyar vita nem múlt, hanem az élő jelen.” 

Az aktuality és a denník N nyomán tsák, Felvidék.ma