A két testvéri nemzet, a csehek és a szlovákok sokéves együttélését és az őket összekötő elszakíthatatlan kötelékeket ünnepelték ma a Fehér-Kárpátok legmagasabb pontján, a Nagy Javorinán.
Az idei ünnepség – amely a cseh-morva-szlovák emlékmű megkoszorúzásával és a cseh, valamint a szlovák himnusz eléneklésével kezdődött – már a 24. a sorban, ám a cseh-morva-szlovák találkozók gyökerei egészen Hurbanig, Hodžáig és Štúrig nyúlnak vissza.
Jaroslav Baška, a Trencséni kerület elnöke ünnepi beszédében a közös államban töltött időket emlegette. Azt a Csehszlovákiát, amelyben „a csehek és szlovákok több mint hetven évig éltek testvérként egymás mellett”. Szerinte a két nemzet közötti viszony mindig is a legszorosabb volt Európa összes nemzete közül. Arról azonban a trencséni ispán már hallgatott, hogy a csehek és szlovákok közös hazáját aztán az első adandó alkalommal szétverték. Nem sokkal azt követően, hogy a testvériség emlékműje a Nagy Javorinán felépült.
A Nagy Javorina a cseh és szlovák értelmiségiek, diákok történelmi találkozóhelye volt már a 19. században. Hurban vezetésével itt tették le esküjüket 1848-ban a szlovák önkéntesek. A cseh-szlovák találkozók 1860-tól indultak újra, de a szlovák történelmi emlékezet nem felejti el kihangsúlyozni: a Monarchia évei alatt szigorúan tiltották őket, és a résztvevőket súlyos büntetések fenyegették.
(Felvidék.ma/tasr)
