A Smer programkonferenciájára készülődve nevéhez méltón irányt mutat, s mindehhez ideológiai iránytűt is ad hívei kezébe, ugyan el ne tévedjenek szegények „holmi félőrültek, szélsőségesek és politikai kalandorok” ármánykodása következtében.
Mert nemcsak a nemzetközi helyzet fokozódik (Virág elvtárs után szabadon), hanem a belpolitikai is, aminek következtében a fent említettek „utcai demagógokkal és populistákkal” összebratyizva még attól a pofátlanságtól sem riadnak vissza, hogy a politikusok lakhelye elé uszítsák híveiket.
Mindezek a bölcsességek annak a hasonló magvas gondolatokat tartalmazó dokumentumnak a részei, melyeket a párt tagjai hétfőig véleményezhettek, csakhogy azok időközben kiszivárogtak a gonosz jobboldali sajtóba is. Az anyagot nem más, mint Pavol Paška állította össze, aki a CT-botrány kirobbanása után háttérbe szorult, most azonban annál nagyobb elánnal, kellően felturbózva vetette magát a feladatra. És nem volt egyedül, Ľuboš Blaha, nyíltan marxista filozófus és politológus személyében avatott segítőre talált.
Kettejük szellemi gyermeke az az iránymutatást szolgáló munkaanyag, miszerint
Szlovákiában jelenleg „a szélsőséges és fanatikus konzervatív nacionalizmus és a kozmopolita liberalizmus harcol egymással”,
miközben egyedüli alternatívaként középütt szilárdan tartja magát „az egyetlen szélsőségek nélküli lehetőség”, a gyengébbek kedvéért nevezzük is meg: a Smer. S ha már a gyengéket említettük, a dokumentum szerint ennek a pótolhatatlan politikai erőnek a célja, hogy „a leggyengébbekért harcoljon”. Holott nincs könnyű dolga, mert ahogy a dokumentumból sötét szobában pislákoló gyertyafényként kiviláglik, a gonosz jobboldali sajtó állandóan gáncsolja ebben, „felfújja a botrányokat, mert az a feladata, hogy gyengítse az államot, hogy az ne tudjon segíteni a gyengéken, és ne tudja féken tartani a pénzügyi csoportokat”.
S akinek ezek után még bárminemű kétségei lennének, megnyugodhat, mert a munkaanyag készítői azt is leszögezik, hogy a párt képes egyszerre szociáldemokrata, méghozzá „emberarcú” (ha ezt Dubček megérhette volna!) és nemzeti is lenni. Majd igazi népmesébe illő fordulattal zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben, mely egyedüliként őket zavarja széles e hazában. Mindezek alapján magától értetődő, miszerint a Smer „a józan ész alternatívája, Szlovákia normális, dolgozó polgáraink alternatívája”, legalábbis a programtézisek állítása szerint. Nos, minden egyéb kommentárt mellőzve elmondhatjuk, hogy ez a dokumentum valóban irányt mutat, irányt a sötétben tévelygőknek…
