Luther kitűzi a 95 pontot tartalmazó tételét (fotó: tortenelemportal.hu)

Fél évezreddel ezelőtt Luther Márton 95 tételével új utat teremtett meg az európai hitélet számára. A keresztény vallás megreformálásával az egész világ egy lelki-szellemi megújulás irányába indult.

1517-ben a wittenbergi egyetem egyik professzora, Luther Márton napvilágra hozta 95 tételét. Célja tanai népszerűsítésével a katolikus egyház megújítása volt, ami végül egyházszakadáshoz vezetett. A lutheri reformok egyik fő előzményének az isteni megbocsátást árusító cédulák elterjedése tekinthető, amelyet a teológus professzor teljes mértékben elítélt. Luther véleménye szerint Isten bocsánata kizárólag vezekeléssel érhető el, a búcsúcédulák megvétele nem jelent automatikus feloldozást a bűnök alól.

Luther Márton tanait 1517. október 31-én hozta napvilágra, 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte. Ehhez a naphoz köthető a reformáció kezdete. A reformáció elsődleges támogatói a német fejedelmek voltak, akik pártfogoltjaként a teológus rengeteg követőt tudhatott maga mögött.

Luther tételeinek alapvető tana, hogy kizárólag Isten kegyelméből (sola gratia), egyedül a hit által (sola fide) nyerhető bűnbocsánat, és érhető el az örök üdvösség. Tanításainak alapjául csak a Szentírást fogadta el (sola Scriptua), valamint a hét szentségből csupán a keresztséget és az úrvacsorát vette át. Luther tanait Kálvin János, francia származású keresztény tudós foglalta össze.

A reformáció elterjedése Felvidéken

A reformáció viszonylag gyorsan eljutott Magyarországra, 1521-től kezdődően a magyar főiskolai professzorok már Luther szellemében oktattak. Az 1520-as évek során a reformáció tanai megjelentek a felvidéki és az erdélyi városokban is.

Felvidék teljes lakossága katolikus vallásban nevelkedett, azonban a térségbe beáramló husziták „előkészítették a reformáció termőtalaját”.  A lutheri irányzat elterjedésében fontos szerepet játszottak továbbá a külföldi főiskolákat látogató felső-magyarországi hallgatók, valamint a Szepes vármegyében elő németek.

A reformáció kibontakozásának második szakaszában sor került az úgynevezett Confessio Pentapolitana, azaz Ötvárosi hitvallás kiadatására, amely összefoglalta öt felvidéki város – Eperjes, Kassa, Bártfa, Lőcse, Kisszeben – hitvallását. A hitvallás evangélikus szellemben íródott, tartalmazta a Luther Márton által összefoglalt tanokat. A felvidéki városok ezáltal biztosították a kiküldött térítő testület számára a lutheri irányzatban való hitüket.

Luther Márton tanainak elterjedése megújította egész Európa hitvallását, azonban ezen túlmenően számos területen szintén innovatív változást hozott. A reformációnak köszönhetően számos magyar könyvtár nyitotta meg kapuit, virágzásnak indult a magyar nyelv és a kultúra.

2017: A reformáció emlékéve

A 2017-es jubileumi év mérföldkőnek számít a Magyar Evangélikus Egyház életében, így 2013-ban hivatalosan is megalakult az úgynevezett Reformáció Emlékbizottság, a reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplése érdekében. „A 15 tagú, evangélikus egyháziakból és világiakból álló bizottság célja a felkészülés megkezdése és összehangolása 2017-re, az 1517-ben kezdődött reformáció 500. évfordulójára” – nyilatkozta Fabiny Tamás evangélikus lelkész.

A reformáció emlékéve az elmúlt 500 év örökségét állítja középpontba, amely kiemelkedő fontosságú az egyetemes magyarság és az egyetemes európai művelődéstörténet szempontjából. Az emlékév kapcsán számos rendezvényen és programon keresztül lesz lehetőség arra, hogy megismerjük a reformáció által hozott megújulást Magyarországon és Európában.

A reformáció emlékévének imázsfilmje ITT tekinthető meg.