Az esztergomi székhelyű Területfejlesztési Tudományos Egyesület (TFTE) egy konferenciasorozat elindításával járul hozzá a Kárpát-medencében élő és a határon túli magyarság közgazdasági ismereteinek bővítéséhez, a tudományos életbe való bekapcsolódásukhoz. A konferenciasorozat első állomása október 27-én Párkány városa volt.
Több magyarországi társrendező mellett Felvidékről részt vett a szervezésben a Szövetség a Közös Célokért és a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság is.
Szabó Géza (Pécsi Tudományegyetem) levezető elnök és Veres Lajos (Dunaújvárosi Egyetem, a TFTE elnöke) megnyitó szavai után a konferenciát köszöntötte Párkány polgármestere, Szabó Jenő, Esztergom alpolgármestere, Bánhidi László és a térség egyik legnagyobb munkaadójának, a Suzukinak a vezérigazgató-helyettese, Urbán László.
Mindhárman a határ menti térség sikeres kohéziójáról szóltak. A Mária-Valéria híd újjáépítése után a Suzuki dolgozóinak majdnem fele a párkányi régióból járt be dolgozni. A felvidéki munkavállalók száma a válság után ugyan csökkent, ugyanakkor nőtt a felvidéki beszállítók aránya. Ezt támasztja alá, hogy a párkányi ipari parkban egy spanyol cég autóalkatrészek gyártására kíván öntödét alapítani.
A konferencia plenáris ülésén öt előadás hangzott el, amelyeket a szekcióüléseken további húsz követett. Lentner Csaba (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) bevezető előadása a magyar nem ortodox gazdaságpolitika eredményeit mutatta be. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a térség országai, bár különböző gazdaságpolitikai eszközökkel, de elérték, hogy hasonló gazdasági fejlődéssel és költségvetési fegyelemmel bírjanak. Ennek eredménye, hogy jelenleg térségünk Európa fejlődésének motorja.
Szávai Ferenc (Kaposvári Egyetem) a határon túli magyar tőkebefektetések eredményeit mutatta be. Magyarországra eddig mintegy 65 milliárd eurónyi tőke érkezett, a magyar vállalatok pedig ennek az összegnek 30-35%-át fektették be különböző államokban, amelyek közül jelentős célpont Szlovákia, Lengyelország és Románia. A rektor úr hiányolta, hogy az előadása mellett nem hangzott el egy hasonló előadás a szlovákiai tőkekihelyezésekről.
A térség globális lehetőségeiről Novoszáth Péter (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) számolt be, amikor felvázolta a kínai Selyemút projektet. Kína térségünk 16 államával kezdett egyszerre tárgyalásokat, mivel a térségre, mint egységre tekint. (Meg is jegyezték a hallgatók, hogy ez olyan, mint 1919-ben a Nyugat-Európa és a Szovjetunió között felállított cordon sanitaire.) Az előadó egyben felhívta a figyelmet a Kínával folytatott üzletelés veszélyeire is. Projektjeik, mint például a vasútépítés, nem jótékony cselekedetek, kőkemény üzletemberek. A kereskedelmi kapcsolatban pedig könnyen aránytalanságok alakulhatnak ki a kereskedelem, illetve a technológiai és a tőke-transzfer mérlegében.
A globális kitekintés után Veres Lajos a regionális gazdaságtan aktuális kérdéseiről tartott előadást. A Felvidék fejlesztési tervének, a Baross Gábor Tervnek egyik megfogalmazását is elemezte, amikor vezérfonalként azt a kérdést tette fel, hogy lehetséges-e autonóm gazdasági fejlesztés, azaz egy térség kivonhatja-e magát a globális folyamatokból, illetve mi a teendő akkor, ha egy térségnek nincs kifejezett központja.
A szekciókban további előadások hangzottak el a régiófejlesztés, a makrogazdaság, az innováció és logisztika, valamint a tudományos hálózatépítés területéről.
A Felvidékről Polgár Hajnalka közgazdász a helyi foglalkoztatás-fejlesztések lehetőségeiről, Poór József (Selye János Egyetem) és Horbulák Zsolt (trencséni Dubček Egyetem) pedig a magyar-szlovák határtérség hagyományos és atipikus foglalkoztatásának empirikus vizsgálatairól adott elő.
Az előadásokból későbbiekben egy kiadvány készül, addig is az előadások kivonata elolvasható ITT
