Széchenyi István kezdeményezésére 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a Magyar Tudomány Napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. Ennek jegyében immár tizedik alkalommal gyűltek össze városunk és a környékbeli iskolák tudásra éhes diákjai nemrég a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontban, hogy egy emlékezetes nap erejéig maguk is „hódoljanak” a tudományok előtt.
A rendezvény sikerét és létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a környékbeli alap- és középiskolák, illetve a szlovákiai magyar tudományos élet képviselőinek részéről az előadások és a Heuréka! tudománytörténeti vetélkedő iránt. A rendezvényen, melynek elsődleges célja, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a különböző tudományágak iránt, 25 alap- és középiskola diákjai és tanárai vettek részt.
Dr. Róka András egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének tanára előadásaiban elkalauzolta hallgatóságát a „Kalózkémia“ rejtelmeibe, és megvizsgálták, hogy valóban „Lélegzik-e a gyertya?“. Az előadások és kísérletek a gyerekeket egytől-egyig lenyűgözték, és feszülten figyelték az előadó minden mozdulatát. Az ágyúk működési elvétől, az űrsiklók kilövésén keresztül, a gázok rugalmasságán át megannyi érdekes szemléltető kísérletet szem- és fültanúi lehettek a diákok.
Sokakat foglalkoztat a kérdés, vajon mit is csinál egy menedzser? A filmekben, sorozatokban sokszor látni őket, ám munkájukba nem kapunk bepillantást. Szabó Péter, a Nagyszombati Műszaki Egyetem tanára előadásában választ adott legtöbb kérdésünkre. Könnyed, barátságos módon, tiniket megszégyenítő nyelvezettel felvázolta, mi szükségeltetik ahhoz, hogy valaki menedzser legyen, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, miről ismerhető fel. Megismertetett bennünket a menedzserség fajtáival, valamint a helyes „dress code”-dal.
Juhos „Robosanyi“ Sándor, a győri Technics Playground Robotikai Oktatóközpont vezetője beszélt matematikáról, logikáról és játékokról is. Rubik Ernő 1974-ben megtervezett „bűvös kockájának” történeti bemutatója mellett a diákok megfigyelhették a különböző, tudatosan használt, előre átgondolt algoritmusok sorozatát, amely segítségével Juhos Sándor felfedte a kocka rejtélyét. A kocka kirakását a diákok is megpróbálhatták, bár Juhos Sándor tempóját senki sem tudta tartani. Kiderült, hogy a Rubik-kocka akár már 20 lépésből is kirakható.
Bujna Zoltán, a „biciklis dervis”, a Szabadság Vándorai Egyesület alapítója 2005-ben és 2013-ban Vámbéry Ármin nyomdokain járva a varázslatos Közép-Ázsiába kerékpározott el, saját tervezésű Kenzel kerékpárján. Az előadás során nemcsak a keleti kultúrát, szokásokat, földrajzi csodákat tárta elénk, de nagy lelkesedéssel mesélte el nekünk a 7381 km-es táv minden fontos pillanatát, annak szépségeivel és nehézségeivel együtt. E hatalmas távot 107 nap alatt tette meg, miközben 14 országon haladt át.
„Aki békét akar, készüljön a háborúra!“ – tartja a régi, római mondás. Ozogány Ernő, tudomány- és technikatörténeti szakíró előadásában ismertette az egyik legrégibb és legeredményesebb harcmodort, az ókori görögök phalanx taktikáját, mely szinte semmit sem változott az évszázadok folyamán, csak alkalmazkodott az adott korok igényeihez, fegyverzetéhez. A boldog békeidők során az emberiségnek tudomása sem volt arról, hogy a háttérben egy pusztító háború előkészületei zajlanak, a korszak hadiipara ontja az egyre tökéletesebb gyilkológépeket. Két pusztító világháború, milliók halála után is csak egy dologban lehetünk biztosak: a világ még mindig nem a jó irányba halad, a veszély nem múlt el, Damoklész kardjaként továbbra is a fejünk felett lóg.
Ozogány Ernő második előadásában a csernobili katasztrófát ismertette a diákokkal. A katasztrófa kiváltó okáról elmondta, hogy az tulajdonképpen két kísérletező dolgozó hiányos háttértudásából fakadt.
Leelőssy Ádám meteorológus, egyetemi tanár előadásából kiderült, hogy a változékony időjárás nemcsak a napi programunkat, kirándulásunkat tudja pozitívan vagy negatívan befolyásolni, hanem jelentős csaták, hadjáratok alakulását is. Ilyen volt például, az 1552-es egri diadal, amikor is a török ostromlók a tél közeledte miatt visszavonultak; vagy akár I. Napóleon kivonulása Oroszországból a sárban úszó csatatér és a hideg miatt. Ma már modern műholdfelvételek, számítógépes elemzések segítik a meteorológusuk munkáját, nagy biztonsággal azonban csak egy-két nappal előre lehet megjósolni, milyen idő várható.
A Tudományok napja keretén belül a vállalkozó szellemű szlovákiai és magyarországi középiskolás diákok idén hatodik alkalommal mérhették össze tudásukat a Heuréka! elnevezésű tudománytörténeti vetélkedőn. Az idei verseny témakörében magyar felfedezőkre, világjárókra, egzotikus tájakon kutató, s e tájakat népszerűsítő magyar tudósokra fókuszált. A vetélkedő meglepő és kreatív feladatait az iskolaközpont tanárai állították össze. A versenyt idén is nagy érdeklődés övezte: idén 8 háromfős csapat versenyzett. A Szenczi Molnár Albert Gimnázium csapata nyert, második lett az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium, a harmadik helyen pedig a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont csapata végzett.
