Két hete a Vajka születésnapjáról írt cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy Álló Donát, Vajka polgármestere különleges státuszt szeretne a vízi erőmű miatt a felvízcsatorna és a Duna közé rekedt három településnek, tehát Bodaknak, Vajkának és Doborgaznak, de akkor nem fejtettük ki ezt a témát bővebben. Most Álló Donátot, Vajka polgármesterét kérdeztük, aki kezdeményezője ennek az ügynek.
„Ha összefogunk, a három falunak sikerülhet kivívni ezt a speciális státuszt, hiszen az atomerőművek melletti települések a veszélyeztetettségükből kifolyólag alanyi jogon kedvezőbb helyzetben vannak, mind a befizetendő adók, mind az állami kasszából járó támogatások terén. A bősi vízerőmű miatt a helyi lakosoknak teljesen megváltoztak az életkörülményeik, ráadásul a helyzet azóta sem javult, sőt, ez a három falu folyamatos veszélynek van kitéve, hiszen bármi történik a töltéssel, egy kis késlekedés végzetes lehet a falvakra és lakóikra nézve.
Szóval az elképzelésem szerint be kell sorolni ezeket a településeket a veszélyeztetett falvak közé. Ez azt jelentené, hogy alanyi jogon járna nekik kárpótlás az erőmű építése alatt és az azóta elszenvedett sérelmekért, hátrányokért.
Hogyan szeretné ezt elérni?
Meglátjuk, ki kell deríteni, hogy a megyén keresztül, vagy netán a parlament segítségét is igénybe véve kell majd elindulni. Egy biztos, Berényi Józsefnek, Nagyszombat megye alelnökének már elmondtam a tervemet és ő az ügyünk mellé állt. Mindenesetre a megfelelő fórumokon keresztül szeretnénk vinni a dolgot és be szeretnénk terjeszteni a javaslatainkat.
Említene konkrétumokat arra vonatkozóan, hogy mégis miért van szükség erre?
Kezdjük azzal, hogy ebből a három faluból főleg az utóbbi 30 évben, tehát a felvízcsatorna építésének kezdete óta a lakosság fele elköltözött. Ez különösen a közlekedési nehézségeknek tudható be, hiszen a komp nem jelent állandó megoldást a lakosok számára. A falunak gyakorlatilag alig van bevételi forrása, ráadásul a 460 bejelentett lakoson kívül minimum még 250 lakik itt, akik nincsenek bejelentve. Hadd ne említsem azokat az embereket, akik rendszeresen lejárnak az üdülőikbe, mert például a nyári szezonban ez még plusz 500-600 embert jelent. A másik dolog, hogy Vajka katasztere 820 hektár, de mivel a vízterület nem adóköteles, így a Vajkai-tó teljes, illetve a Süli-tó egy részéből a falunak semmilyen bevétele nem származik, nem beszélve az ágvízrendszerről, noha jogilag Vajka kataszteréhez tartozik, ráadásul az itt kibányászott kavicsból építették az erőművet, melynek, mint említettem, máig hatása van a falu életére. Az erőmű területe alatt is van úgy 70-80 hektárnyi területe Vajka községnek, s további közel 100 hektárt tesznek ki azok az ártérben lévő egyéb erdők, melyek után szintén nem fizetnek adót, mivel nem gazdasági erdőnek vannak minősítve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 820 hektár helyett 450 hektár Vajka ingatlanadó alá eső kataszteri területe. A maradék, számunkra úgymond használhatatlan (nem adóköteles) terület, amit nagyban a vízi erőmű tett „használhatatlanná.” Ez egy speciális helyzet, mely nem a mi „hibánkból” keletkezett és nem tudom, van-e ebben az országban hasonló” – tette hozzá Vajka polgármestere.
Ez már éves szinten is óriási bevételkiesés, így ha belegondolunk, hogy ez már így megy harminc éve, akkor bizonyára jogosnak érezzük Álló Donát polgármester felvetését.
Hogyan áll jelenleg a dolog és mikorra várható előrelépés az ügyben?
Egyelőre annak feltérképezésénél tartunk, hogy milyen törvénymódosításra lenne szükség az ügyünkben. Természetesen a helyzetfelmérés részemről már megtörtént, hogy ki támogatná esetleg az ügyünket és a kilátások szerintem biztatóak, mert mindenki jogosnak találja az ügyet és biztosított a támogatásáról. Tudatában vagyok természetesen, hogy nem lesz egy könnyű menet, hiszen főleg a politikai akaraton múlik majd. Viszont bízom abban, hogy akik a parlamentben a komppal kapcsolatos botrány tárgyalása során kijelentették, hogy szerintük „ezek a falvak sokkal többet érdemelnének egy új kompnál” szintén támogatják majd a kezdeményezést és bizonyítják végre, hogy nem üres kampányszöveg volt ez a parlamenti választások előtt. Mivel az ügy nemcsak Vajkát érinti, hanem a két szomszédos települést, Bodakot és Doborgazt is, le kell ülnünk az ügy megvitatására. A bodakiakkal az ott kialakult sajnálatos helyzet kapcsán csak most tudok majd hivatalosan tárgyalni, de nem látom akadályát a megegyezésnek. Doborgaz még kérdéses, de azt hiszem, itt az érdek közös és mindannyiunk számára hasznos az elképzelés, tehát bízom abban, hogy egységesen tudunk fellépni. A jövő év elejétől kezdődően szeretnék komolyan foglalkozni az üggyel, az eredményt pedig bízzuk a jövőre és a politikusokra! Én optimista vagyok!
Végül még arról kérdeztük a polgármester urat, hogyan tetszett neki a falu írásos említésének 830. évfordulójára rendezett ünnepség, melyet majd három hete tartottak:
„Jól sikerült szerintem, méltóságteljes volt. Igyekeztünk, hogy ne csak megemlékezéssel, hanem levéltári anyagok bemutatásával is demonstráljuk Vajka község korát, melyről – mint a nevéből is látszik – egyértelműen bizonyítható, hogy sokkal régebbi, hiszen 830 éve az itt élők már komoly jogokkal rendelkeztek és az oklevél arról szól, hogy bizonyítaniuk kellett az esztergomi érseknek, hogy ők bizony nem jobbágyok, hanem szabad emberek” – hangzott a válasz.
Az ügyben megkerestük Berényi Józsefet, Nagyszombat megye alelnökét is.
„A polgármester úrral sokat beszéltünk erről a lehetőségről és azt biztosan ki tudom jelenteni, hogy egy támogató véleményt megfogalmazhatunk a kormány felé. Ezt megtehetem én is, mint alelnök és szívesen meg is teszem, ha szükség lesz rá, viszont megteheti a megye elnöksége és akár maga a megyei közgyűlés is. Én azt gondolom, hogy ha a képviselők tisztában lesznek a vajkai, bodaki és doborgazi helyzettel, akkor a megye támogatása biztosított. Utána pedig a kormányon múlik, hogy felvállalja-e ezt az ügyet, vagy sem” – nyilatkozta a Magyar Közösség Pártjának politikusa, aki két éve tölti be Nagyszombat megye alelnöki posztját.
