A Gömörhorkai Református Gyülekezet tagjai idén ismét meglátogatták a gyülekezet idős tagjait és karácsonyi énekeket énekeltek nekik, azaz régi szokás szerint kántáltak. Felnőttek és fiatalok egyaránt részt vettek a hagyomány felelevenítésében, amelyre december 22-én került sor.
„A látogatások egyik célja volt, hogy felelevenítsük eme régi hagyományunkat, illetve, hogy odafigyeljünk azon gyülekezeti tagokra, akik már nem tudják elhagyni otthonukat. Tehát az időseknek szerettünk volna örömet szerezni, különösképpen azoknak, akik már nem tudnak eljönni a templomba” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Nt. Szaszák Malvina.
A kántáláson énekek, köszöntők hangzottak el, majd a kántálók átadták a gyülekezet jókívánságát és egy igés lapot a gyülekezet azon tagjainak, akiket idén meglátogattak. A másfél órás alkalom keretén belül nyolc idős embernél járt a kis csapat. A kántáláson résztvevő fiatalok pozitívan értékelték az eseményt. „Szeretnénk összekötni a generációkat, és fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok megtanuljanak odafigyelni az idősekre” – tudtuk meg a Gömörhorkai Református Gyülekezetben szolgáló Nt. Szaszák Malvinától.
A karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt általában kántálásnak nevezték, de néhol kóringyálás, pászlizás, mendikálás, angyali vigasság néven emlegették. Karácsony vigíliáján vagy az azt megelőző adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódtak köszöntők, jókívánságok, rigmusok, prózai szövegek is. Az engedélykérés után az ablak alatt vagy a házban adtak elő egy vagy több éneket, vagy mondták el köszöntőjüket. Ezután valamilyen ajándékot kaptak, melyet megköszönve mentek tovább. Különböző korcsoportok jártak kántálni, általában délben indultak a gyerekek, majd délután a fiatalok és késő este a házas emberek. A magyar nyelvterület egyes vidékein például a Mezőségen, Székelyföldön, Moldván még ma is élő szokás. (Forrás: sulinet.hu)
