A virtuális térben terjedő hatalmas mennyiségű félretájékoztatás miatt új projektet indít a SME napilap, összegyűjti és megcáfolja azokat az álhíreket, amelyek befolyásolják a közvéleményt.
Az ún. hoaxok és a konspirációs elméletek, amelyek iránt a múltban csak az olvasók egy szűk rétege érdeklődött, mára a politikai propaganda és a hibridháború eszközei lettek. Az ún. „alternatív tények” terjesztése képes megváltoztatni a közvéleményt, és befolyásolni a választási eredményeket.
A „hoax” egyébként a Wikipédia szerint angol eredetű vándorszó, amelynek jelentése beugratás, megtévesztés, átverés, álhír vagy kacsa. Leggyakrabban az e-mailben terjedő álhírek, kacsa-lánclevelek különféle változatait jelöli, bár az átverés gyakran kiegészül honlapokkal, illetve nem ritkán az írott sajtó, vagy a tévé is hajlamos átvenni.
A SME Hoax nevű új kezdeményezésében az egyes álhíreket, hazugságokat és hamis híreket követi figyelemmel, amelyek a köztérben terjednek, és folyamatosan megmagyarázza és cáfolja majd azokat. Bárki, aki ilyenre bukkan, elküldheti azt a hoax@sme.sk mailcímre.
A SME honlapján egy külön alportálon azok a cikkek is megtalálhatók lesznek, amelyek az álhírek cáfolásáról készülnek. Az aktuális álhíreket a magyarázataikkal együtt hetente egyszer a nyomtatott lap is közli.
„A hazugságok manapság veszélyesen gyorsan terjednek a virtuális világban, és valós hatásuk van az emberek életére. Érzelmeket keltenek, haragot, és rossz döntésekhez vezetnek. A mi munkánk nem ér véget az esetek és a tények leírásával” – fogalmazott a SME főszerkesztője. Beata Balogová szerint a felelősségteljes médiának az is a feladata, hogy kiforgassa ezeket a hazugságokat és hiteles tényekkel állítsa szembe azokat. „Mivel éppen az igazság iránti elkötelezettség fog bennünket a jövőben is megkülönböztetni a konspirációs portáloktól, a manipulátoroktól és az álhírek terjesztőitől” – fűzte hozzá a főszerkesztő asszony.
Az álhírek és a hamis hírek gyakran képezik részét a háborús és hibrid konfliktusoknak. Sok téveszme terjed például a donbaszi háborúról, több egymásnak ellentmondó magyarázat kíséri például a MH-17-es utasszállító repülőgép lelövésének kivizsgálását. De példaértékű kacsának számít a titokzatos rákgyógyszer is, amely bár létezik, az orvostársadalom titkolja előlünk. Vagy a rendkívül sikeres szlovák álhírek a romákról, akik a segélyeikkel állítólag több pénzhez jutnak, mint amennyit a dolgozó emberek megkeresnek. Erre a jelenségre találták ki a „posztfaktuális korszak” elnevezést, de olyan új kifejezések is bekerültek a szóhasználatba, mint az „alternatív tények”.
Az álhír egyidős az emberiséggel
„Ferenc pápa azt mondja: az amerikai választások során minden rendes embernek, mindenkinek, akinek számít a kereszténység sorsa, Donald Trumpot kellene választania.” A közösségi hálón röviddel az amerikai elnökválasztás előtt megjelent hír nagyon gyorsan elterjedt és közkedvelt lett. Csak éppen nem volt igaz – mégpedig szándékosan, azzal a céllal, hogy segítse az egyik elnökjelöltet. A hasonló álhírek főleg a közösségi hálón gyakoriak, s a szakemberek szerint hatással lehetnek az emberek megosztására is például a választások során.
A politikusok hazugságainak célpontjai főleg a kisebbségek. Hogy valójában mennyit ad ki Szlovákia szociális segélyekre, az interneten tíz másodperc alatt megállapítható. Ennél is kevesebb időt vesz igénybe annak az ellenőrzése, miszerint a Real Madrid spanyol labdarúgóklubnak a moszlimok miatt el kellett távolítania a keresztet a logójából. Ennek ellenére a politikusok beszélgetéseibe egyre gyakrabban kerülnek ilyen célzott félretájékoztatások, főleg a kisebbségekről.
(SME/Felvidék.ma)
