Féléves szünet után került sor a Kassai Mindentudás Egyeteme idei első előadására a Rovás Akadémia otthonában. Dr. Bánó Miklós „Genetika és őseink” című előadása kétszeresen is izgalmasnak ígérkezett, mert – emlékezetem szerint – az előadó az utóbbi időben ritkán szerepelt magyar összejövetelen, a másik ok pedig az előadás témája, hiszen dr. Czeizel Endre genetikus érdemeként a magyar tudományosság ebben az új tudományágban is nemzetközileg elismert komoly eredményeket és érdemeket szerzett.
Az előadót az egyszemélyes intézmény mindenese, dr. Szabó Pál tudományos kutató mutatta be. Tőle tudhattuk meg, hogy dr. Bánó Miklós 1944-ben Lőcsén született. (Mondhatnánk ámulattal és nosztalgiával: Hol vannak azok a régi szép idők, amikor a Szepességben – Lőcsén – még magyarok is születtek?!..) Dr. Bánó a prágai Károly Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett, majd tudományos kutatóként szerzett érdemeket, kezdetben a magfizika terén (1971-1991), majd áttért a biofizika területére, amit a mai napig művel. Nevéhez több szakmai siker, publikáció, szabadalom fűződik.
Akik a cím alapján közvetlen őseink genetikájával kapcsolatos előadást vártak, amit a korábban említett dr. Czeizel is feldolgozott „A magyarság genetikája” című nagyszabású művében, azok meglepődtek, mert dr. Bánó előadásában mélyebbről merített, és az emberiség közös őséről-őseiről beszélt. Prezentációjában felhasználta azokat a genetika által az utóbbi évtizedekben igazolt téziseket, amelyek csak a genetikai kutatások és ismeretek alapján váltak közismertté. A genetikai alapismeretek mellett beszélt azokról a folyamatokról, amelyek meghatározzák az élő szervezet működését, megállapítva: anyai ágon mindnyájan egy közös boldog ősanyától származunk. A mitokondriális Évának nevezett nő megközelítőleg 200 ezer évvel ezelőtt élhetett Afrika középső részein, és az ember Európába érkezése közel 30 ezer évvel ezelőtt történt.
A hallgatóság (Fotó: Dolinak Viktor)
Az előadó párhuzamot vont a bibliai teremtéstörténet és a genetikai kutatások eredményei között, elmondva azt is, hogy a bibliai hat nap nem a mai napjaink szerint értelmezendő, mert a Teremtő ideje más. Ennek igazolására felhasználta a reformátusok kilencvenedik zsoltárának Szenczi Molnár Albert által fordított csodálatos szövegét: …mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapnak ő elmúlása… Többször hangsúlyozta, hogy a tudományos kép nem cáfolása a teremtéstörténetnek, mert a sorrend, hogy Isten elsőnek teremtette a fényt, s a legvégén az embert – tudományos ismereteink szerint is ugyanaz. Összegezve ezt a részt, neves genetikusokkal együtt megállapította, az élet és az ember megjelenésén ott van… a Teremtő ujjlenyomata, mert kivételes és megismételhetetlen esemény volt…
A dinamikus és ismeretterjesztői igényeknek is megfelelő tudományos előadást élénk vita követte, amelynek keretében több figyelemreméltó megállapítás is elhangzott, többek között az is, hogy a nyelvi és genetikai rokonság nem azonos, mert genetikai szempontból hozzánk a legközelebbi szomszédaink állnak, akikkel több mint ezer éve „tejtestvérek” (Németh László) vagyunk. Dr. Bánó Miklós bemutatta legújabb könyvét is, amelyet magyar nyelven írt, de a mai napig nem kapott támogatást a kiadására, ezért lefordította szlovák nyelvre és a múlt évben megjelent. A könyv címe: Otvorené horizonty (Nyitott látóhatárok).
A tudományos előadást élénk vita követte (Fotó: Dolinak Viktor)
Szabó Pál a Kassai Mindentudás Egyetemével kapcsolatban elmondta, hogy a rendszeres működésnek alapfeltétele egy megfelelő terem biztosítása. Kezdetben megesett, hogy a Teledom szállóban tartott előadások után a terembért a hallgatók adták össze, jelenleg a Rovás Akadémia ad otthont az előadásoknak, de a terem kamarajellege miatt nehéz népesebb hallgatóságban gondolkodni, holott az egyes témák iránt komoly érdeklődés mutatkozik a fiatalok körében. Abban bízik, hogy a Rovás Akadémia új otthona az Erzsébet utcában, a Magyar Jelenlét Háza lehetőséget ad az előadások rendszeressé tételére, neves itthoni és külföldi szakemberek meghívására.
