A medvesaljai néptánchagyományok kutatása során Egyházasbáston Mede Pál (1918), Mede Pálné sz. Nagy Aranka (1929) és Vincze Bálint (1912), valamint Mede Borbála (Király) (1898) voltak a beszélgetőpartnereim. A beszélgetés 1985. július 12-én készült.
Pali bácsi, járták itt Egyházasbáston a vasvári táncot?
Mink nem jártuk a vasvárit soha. Van Péterfalán egy Kati Pista nevű ember, az tudta, még most is járja.
Kati Pista tudja, de a maga bátyja, István bácsi azt mondta, hogy itt Báston is ismerték és táncolták, maga nem így emlékszik rá?
Jártuk, de az nem volt tökéletes. Mi azt nem tudtuk rendesen, de a Kati Pista tudta. Nekem rokonom is a Kati Pista. A felesége közbeszól… az István bácsi is jobban tudta, ő az öregebb. Ők még jobban járták. Pali bácsi folytatja… ők is jobban tudták. Mi már úgy voltunk, hogy feli paraszt volt, feli úr volt már minálunk akkoriban. Nagyon mentünk a város után. Losoncra, Rimaszombatba jártunk, Salgótarjánba a magyarok alatt. De ők, akkor, az ő korukban még nem voltak annyira városiak. Volt már Borcsa néninél? Az is a rokonságból van, az nagyon sok nótát tud. Ő a legöregebb közülünk, még a múlt századból való. Ő még járta István bátyáddal – mondja a felesége -, ők még szépen tudták. Én már nem nagyon jártam, veszi vissza a szót Pali bácsi. Nem is tudnék nekifogni, hogyan is kezdjem.
Vince Bálint bácsi emlékszik, hogy kik járták a faluban a vasvárit?
A Bakonyi Barnus járta. Meg még a Szabó Pestu, az öreg, – az már meghalt.
Ők mikor járták?
1923-ban.
Milyen alkalommal?
Lagziban, a Vince János lakodalmában.
Csak ez a három, vagy négy férfi táncolta?
Járták négyen, vagy öten.
Él még közülük valaki?
Nem, már nem él senki közülük.
Mede István bácsi nem volt a táncolók között?
Nem volt.
Milyen nótára táncolták, milyen dallamot játszott a cigány?
Azt már nem tudom.
Arra emlékszik, milyen figurái voltak ennek a vasvárinak?
Nem.
Hogyan nézett ki, csak úgy simán táncolták, vagy cifrán?
Táncolták, de a cigány is húzta.
De csak úgy simán táncolták, vagy pedig csapásolták is a csizmájukat?
Csapásolták is, felülről húzva egyszerre két kézzel csapásoltak a magasba emelt láb csizmaszárán.
Rekonstruáljuk a csapó lépést: Két kézzel egyszerre felülről húzva megcsapták a felemelt láb csizmaszárát és utána ritmusban mellmagasságban tapsoltak. A csapásolás a csizmaszáron kívülről-belülről történt. Utána hogy folytatták?
Utána mentek, haladtak.
Milyen lépéssel haladtak?
Azt már nem tudom megmutatni, elmesélni sem.
A dallamára emlékszik?
Ezt is szokták húzni táncban is, de ez a vasvári nótája:
- Esik eső, jaj, de szépen csepereg,
Sanyi Pista a csárdában kesereg.
Csaplárosné, hozzon bort az asztalra,
Büszke lányát állítsa ki strázsára.
Közben Mede Pálnak is eszébe jutott egy dal:
- Megy a gőzös, ripeg-ropog a kereke,
Nemzeti zászló hajlik ki belőle.
Nemzeti zászló azt jelenti, hogy…
Hogy nemsokára végleg haza fogunk menni.
Nemzeti zászló azt jelenti,
Hogy nemsokára haza fogunk menni, végleg.
Mede Pálnénak is eszébe jutott egy kedves dal:
- Sudár magos, sudár magos a hársfa teteje,
Halványsárga, de halványsárga annak a levele.
Én is olyan, de én is olyan halványsárga vagyok,
Volt szeretőm, egy csinos barna legény, de már rég elhagyott.
Ha majd egyszer hűtlen babám, összetalálkozunk, Úgy elmegyünk egymás mellett, még csak nem is szólunk.
Te mégy jobbra hűtlen babám, én majd megyek balra,
Sárba taposom a fényképedet, nem veszlek el soha.
Borbála néni, legyen szíves mondja el a komatál szokást?
Mátkatálat küldtek egymásnak a lányok, a nagyobb lányok. Egy porcelán tányérba beleraktak főtt tojást, – igen főtt tojás volt, mert megették mindjárt – és azt kicifrázták piros, kék, meg zölddel, mármint a tojást. Aztán, azt a tányér közepére tették, orgonával körülrakták és úgy vitték annak, akit kedvelt a lány. Ezt a leánypajtásomat a legjobban szeretem, hát ennek adom a komatálat. Ez az én testvérem, a tőlem négy évvel idősebb Juli volt. Ő Nagy Erzsébetnek küldte a tálat. Azután mindig úgy hívták egymást, hogy Erzsi mátka, meg Juli mátka. De amikor én kerültem abba a korba, már nem vittünk tálat. Elmaradt a szokás. Pedig csak négy évvel voltam fiatalabb a testvéremnél.
A nővérének még csináltak komatálat, maguknak már nem?
Nem, mi már nem csináltunk komatálat.
És a maguk után következő lányok se csináltak komatálat?
Nem, azok sem.
A lányok a maga fiatalkorában milyen táncokat táncoltak?
Jaj, nagyon szépeket.
Hogyan hívták a táncokat?
Volt az a keringő, már akkor is a keringőt járták, meg a cippert. Igen, cippernek hívták azt.
Karéjt nem táncoltak?
No, még kettest is táncoltunk, forgatós kettest.
A forgatós kettes hogyan nézett ki?
Kettőt léptünk, és amikor kettőt léptünk, akkor a legény megfordította egyszer a lányt, így ni.
Áttette a jobb kezéről a bal kezére a lányt, azt hívták fordításnak?
Igen, mondom magának, olyan szép tánc volt. Most már szép táncot sem lehet látni.
Kettőt léptek és a fiú áttette a lányt a bal kezére, megint kettőt léptek és visszafordította a jobb kezére, ez volt a forgatós?
Igen, ez volt a forgatós kettes, nem a csárdás. Amikor csárdást húztak gyorsabban, a nagyon gyorsba jártuk a cippert.
Az, hogy nézett ki?
Hol ide tapodtunk, szökkentünk, ugrottunk, hol oda.
Milyen nótára járták a cippert?
Víg nótára, nagyon víg gyors tempójú nótára.
Eszébe jut ilyen gyors nóta?
Várjon egy kicsit, hadd gondolkozzam…
- Besütött a nap a báró ablakán,
Kikönyökölt a legszebb báróleány.
Jaj, istenem miért lettem báró lánya,
Mért nem lettem juhászlegény babája.
- Mikor eztet a báró meghallotta,
Kiugratott a legközelebbi tanyára.
Jó napot, jó napot kis juhászbojtár,
Nem láttad a kék szemű bárólányt?
- Nem láttam én kék szemű bárólányt,
Ha nem hiszi, vizsgálja meg a tanyát.
Amott van a cifraszűröm, rézbaltám.
Mellette a tajtékpipám, s a klanétám.
De aztán felakasztatja a báró a juhászt, mert beleszeretett a lányába, az meg a juhászba.
Ilyen szomorú nótákat húzattak a csárdásba?
Nem csak ezt, hanem sok mást is.
Újból kérdem, mit táncoltak erre a dalra?
A cippert, a cippert táncoltuk erre.
Bora néni, miért hívták ezt a táncot cippernek?
Azt én nem tudom, azt csak ők tudják, a tőlem idősebbek. Talán azért, mert gyorsan táncolták.
És mit mondtak arra, aki ezt szépen táncolta?
Aj, de tud táncolni. Ez aztán már igazán jó táncos, dicsérték.
Maga is jól tudta táncolni?
Jaj, úgy már senki, mint, én.
Kivel szerette táncolni?
Aki elvitt táncolni, de nem mindenki tudta. Aki udvarolt nekem, a szeretőm, azzal is nagyon tudtam, mert azzal már nagyon össze voltam szokva. Meg a faluban már tudták, hogy én nagyon jó táncos vagyok, hát el is vittek engem táncolni.
Szerette táncolni Mede Pali bácsival is?
Nem, ő tőlem fiatalabb. Istvánnal, azzal igen, azzal rokonok is voltunk. Ő nagyon jó táncos volt.
Most van még a faluban, akivel meg tudná mutatni?
Már nincs a faluban, már az én jó táncosaim meghaltak, vagy már olyan öregek, mint az István is.
Nincs már senki, akkor mutassa meg velem, előre megtanít rá, aztán eljárjuk?
Jaj, hallja, hát hogyan mutatnám már én azt meg, látja, alig tudok mozogni. (Aztán mégis megmutatta).
(Fotó: rozsnyovidek.sk)
Boris néni, vasárnap délutánonként a lányok nem jártak össze táncolni, szórakozni?
Elmentünk misére, hazajöttünk. Aztán mentünk litániára, négy óra volt, mire hazajöttünk, utána elmentünk szórakozni, az egy csapatba tartozó lányok, hol ide, hol oda, mindig valakihez.
Itt Báston a karéjt csak bálokban táncolták, lakodalmakban nem?
Igen, a bálba a lányok magukban csak úgy összefogództak, ha nem vitte el őket senki táncolni. Tudja, minden lány szeretett volna táncolni, de ha nem állt jó táncos hírében, nem vitték el táncolni. Ezek aztán összeálltak és magukban táncoltak.
A karéjt táncoló lányok énekeltek is tánc közben?
Nem, mi nem énekeltünk, akik legénnyel táncoltunk. Nem énekelt senki, csak arra táncoltunk, amit a zene húzott. Csak a muzsikára.
Itt nem volt szokás az, hogy a fonóban, a dohánysimítóban, vagy valahol, ahol összejöttek a lányok, saját énekükre, dalolásukra táncoltak volna?
Nem, a fonóban csak fontunk.
Csak dolgoztak?
Csak dolgoztunk, mindig.
Tetszik ismerni a vasvári táncot?
Nem, melyik lehet az?
Előbb István bácsival beszélgettem, ő említette a vasvárit, magával nem szokta volt táncolni?
Nem, legalábbis nem emlékszem, hogy említette volna, ő fiatalabb tőlem. Mennyi is lehet, már biztosan van hetven éves.
Pista bácsi, nyolcvanöt.
Pista, ja, az István bácsi. Ó nem, ő csak két évvel fiatalabb tőlem. No, lássa, pedig de sokat táncoltunk együtt és mégsem tudom, melyik a vasvári. Pedig jaj, de sokat elvitt táncolni. Még rokonom is. Itt lakott ő is ebben a házban, ahol a Pali. Testvére volt Palinak, édestestvére. Vele is rokonok vagyunk.
Köszönöm a beszélgetést.
