Címke: Néptáncgyűjtés Medvesalján

A lakodalmi kurjantás

Elérkeztünk sajótibai gyűjtésünket feldolgozó sorzatunk befejező részéhez. Adatközlőnk a gömörhosszúszói születésű (1916), de Sajótibán élő Ferdinánd László volt. Ferdinánd László Hosszúszón született, gyermek- és ifjúkorát...

Pásztor a bálban

Gömörben a pásztorok általában együtt éltek a falu lakosságával. Sajótibában a falu közepén, a legszebb helyen áll a pásztorház, a csordás és a disznópásztor...

Én is csak néztem, úgy tanultam el tőle – 7. rész

Szűcs Margó lány korában is és később asszony korában is hangadó volt a faluban. Szavára hallgattak és követték őt. Az akkori evangélikus elemi iskola tanítójának, Bartal Dezsőnek az ő segítségével könnyebb volt mozgósítani a fiatalságot.

Én is csak néztem, úgy tanultam el tőle – 6. rész

Takács Imre adatközlőnk 1908-ban született Lekenyében és ahogyan említette, négyéves korában költöztek Sajótibába. Életét Lekenyében és Sajótibában élte le. Katona nem volt, így a...

Én is csak néztem, úgy tanultam el tőle – 5. rész

A fiatalság minden alkalmat megragadott a táncolásra, a csoportban dalolásra. Ilyen alkalmak voltak a kalákában végzett munkaesemények: a kukoricafosztás, a szilvafejtés, a lekvárfőzés, a...

Én is csak néztem, úgy tanultam el tőle – 4. rész

A falu a 12. században keletkezett, 1243-tól – amikor először említik – az Ákos nemzetség birtoka. A 15. században 13 portával a Forgách család birtoka lett. 1526-tól részben a Széchy családé, majd köznemesi birtok. Lakói állattenyésztéssel, földműveléssel, fuvarozással és szénégetéssel foglalkoztak.

Én is csak néztem, úgy tanultam el tőle – 3. rész

Gömörben, a Sajó völgyben is, meg a Murány völgyben is, de az egész néprajzi területen az aránylag apróbb falvak sűrűn, két-három kilométerre egymást követve...

Én is csak néztem, úgy tanultam el tőle

1990. október 10-én Pálfy Gyulával beszélgettünk a gömöri tájegység közepén, a Sajó völgyében elhelyezkedő szülőfalumban, Sajótibában. A beszélgetésen jelen volt Takács Imre nagybátyám, aki...

Beszélgetés a táncról és a hagyományokról 2. rész

Az alábbiakban annak a beszélgetésnek a folytatását közöljük, melyet a nagybalogi Ibos Istvánnéval készítettünk, aki kérésünkre bemutatta a vasvári táncot, a csárdás náluk táncolt...

Beszélgetés a táncról és a hagyományokról

1990-ben a Vály-völgyi községekben végeztünk néprajzi gyűjtést. Két hétig jártuk a falvakat. Mindenütt kedvesen fogadtak, munkanapokon, napközben is szántak ránk időt. A Vály-völgy hagyományos...

Az I. világháború és a Csehszlovákia megalakulását követő évek nótái Hidegkúton

A Medveshidegkúton 1985. júliusában megvalósult néprajzi gyűjtésünkkor a beszélgetések során több téma előkerült. Mag Margit néni meglepő dolgot közölt az első világháború alatti és...

Lakodalom és “játszótér” Tajtiban

Tajtiban is, mint sok más magyar községben vasárnapokon és ünnepnapokon a lányok a faluban a megszokott játszóhelyükön összegyűltek, daloltak, beszélgettek. Ha kedvük kerekedett az...

Az elmúlt hét legolvasottabb cikkei