A Kassai Magyarok Fóruma nyelvhasználati felmérést indított március 6-án azzal a céllal, hogy többet tudjon meg a város magyar közösségéről. A kutatásból kiderül hol, mikor, milyen gyakran és mely körülmények között beszélnek magyarul azok, akik legalább egy éve tevékenykednek a városban.

Arányuk nem éri el a 20%-ot, ezért minimálisak a magyar nyelv használatának törvényesen garantált lehetőségei. Az április 26-ig tartó anonim felmérés a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi kultúrák 2017 elnevezésű alapprogramjának támogatásával valósul meg. A régóta tartó, mégis ismeretlen helyzetről és a lehetőségekről Köteles Szabolccsal, a kezdeményezés koordinátorával beszélgettünk.

Ön szerint mi a Kassai Magyarok Fórumának a küldetése és szerepe az itteni magyarok életében és képviseletében?

A Kassai Magyarok Fóruma megpróbál olyan területeket tematizálni, kérdéseket körbejárni, melyek általánosan érintik a kassai magyarokat. Ez egy laza szövetség, melynek tagjai szervezetek, de magánemberek is, akik mögött semmilyen szervezett infrastruktúra nem áll. Évente 1-2 témakörrel tudunk foglalkozni.

Mi vezette a fórumot ehhez a kezdeményezéshez?

A magyar nyelv használata érinti és foglalkoztatja a kassai magyar lakosságot, az elmúlt 30 évben mégsem beszéltünk róla. Ennek egyik oka, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Kassán 30%-kal csökkent a magyarok száma, a másik pedig az, hogy mi nem tudjuk, hol használjuk a nyelvet. A munkahelyeken vagy a színházban hallani a legtöbb magyar szót. Tehát mi alapvetően semmilyen adatot nem ismerünk, és ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, tudnunk kell, hol állunk most. A kérdőíveket nyomtatott formában a Csemadok kassai székházában (Kovács utca 38.) és a Rovásban (Kmeť utca 34.) lehet kitölteni. A felmérés elektronikus formában, online is elérhető a www.facebook.com/kassaimagyarok internetes oldalon.

Miért fontos a nyelvhasználati felmérés?

Hogy tudjuk, mi a helyzet, hogy hol, milyen gyakran, milyen bátran beszélünk magyarul. Ebből fogunk kiindulni. Valahogy Kassa és Pozsony helyzete nem érdekes a kutatás szempontjából. Így hát ki más tegye meg ezt a lépést, ha nem mi? Nagyon fontos tudatosítani azt, hogy nekünk itt hétezrünknek semmilyen nyelvhasználati törvényes jogunk nincs egy bodrogközi 150 fős közösséggel összehasonlítva.

Mit lehet jelenleg tudni a kassai magyarság nyelvhasználati sajátosságairól?

Tudomásom szerint ezt a problémakört előttünk senki nem kutatta. A felmérés kezdetét megelőzően semmit nem tudtunk. Ez a városban uralkodó speciális helyzetnek is köszönhető. Az egyik, hogy lakik itt 7 ezer ember, és a közösségen belül nem ismer mindenki mindenkit, ami egy faluban nem fordul elő. A másik dolog, hogy a szlovákiai magyarság 80 %-a hivatalokban használja a magyar nyelvet, mi pedig nem tudjuk, holott biztos vagyok benne, hogy Kassán is dolgoznak magyar hivatalnokok.

A felmérés felénél járunk, és egyelőre biztatóak az eredmények. Van például egy olyan kérdés, hogy milyen érzéssel tölti el az egyéneket, ha szlovákok társaságában váratlanul magyarul kell megszólalniuk Kassán. A válaszadók többsége a semleges opciót karikázta. Ezen én nagyon meglepődtem, mert nem olyan egyszerű ez. Megkérdeztük azt is, milyen gyakran kapott pozitív vagy negatív visszajelzést olyan helyzetben, amikor magyarul beszélt, vagy kiderült, hogy tud magyarul. Ez egy nagyon érzékeny terület. Kiderült, hogy viszonylag kevés negatív és gyakori pozitív reakcióban volt részük. Nagyon sokan azt írták, hogy soha nem találkoztak negatív visszajelzéssel. Engem a több mint 40 év alatt kétszer ért szóbeli bántás, és ez nagyon fájt. Ezeket a helyzeteket meg kell beszélnünk, mert előfordulnak.

Ismerek olyanokat, akik tőlem sokkal bátrabban merik használni az anyanyelvüket. Néha én is túl gyáva vagyok, pedig ezeket a gyávaságainkat le kell győznünk. Szerintem azokat, akik gyakrabban beszélnek Kassán magyarul, nem éri több támadás vagy kellemetlenség, mint azokat, akik csak néha, csendben a villamoson magyarul szólnak a telefonba.

Hogyan viszonyulnak az emberek a felméréshez? Saját véleményt is nyilvánítanak, esetleg javasolnak megoldásokat?

Van helye a felmérésnek a kassai magyarok körében, ez látszik a pozitív visszajelzéseikből. Mostanra körülbelül 300 online kérdőívet töltöttek ki, és tudomásomra jutott, hogy a Csemadok székházában elhelyezett összes nyomtatvány elkelt. Én úgy érzem, ez a felmérés megszólította az itt élőket. A kérdőív végén lehetőség van javaslatokat tenni a magyar nyelv kassai használatára való ösztönzésre. Az egyik nagyon jó ötlet az, hogy a városi vagy körzeti hivatalnokok jelezzék a névkártyájukon, milyen nyelvet beszélnek, ezzel nagyon felgyorsulna az ügyintézés. A legújabb javaslat pedig, hogy a főutcán és az itt található vendéglátóhelyeken legyen magyar élő zene, és szervezni kellene olyan esteket, ahol színészek, zenészek által még hangosabban szólna a magyar szó.

Milyenek lesznek a következő lépések a KMF részéről? Hogyan segíthetik a riasztó helyzet javulását?

Elsősorban szeretnénk Kassán kívüli szakértőket is bevonni az eredmények kiértékelésébe, ez egy érdekes nézőpontból világítana rá a tényekre, illetve jó lenne az egészet közösen megbeszélni. Szeretném, ha ennek kapcsán két vagy három konkrét projektet tudnánk elindítani. Az egyik ilyen volna, hogy levélben fordulnánk a belvárosi cégekhez, vendéglátóhelyekhez, melyben leírnánk, hogy nekik miért lenne jó, ha magyar feliratot, levonót, étlapot is használnának. A városban sok a magyar diák és a magyarországi turista, ezért ez egy nagyon jó üzleti húzás lehet a számukra. Alapvetően mi nem magunknak, hanem a vállalkozóknak és hivatalnokoknak tennénk jót. A legfontosabb pedig az lenne, hogy tudatosítsuk, nekünk, magunknak kell tennünk a helyzet javulása érdekében, mernünk kell a hivatalos érintkezésben is magyarul beszélni. Ezt sokszor azért nem tesszük, hogy a másikat, akiről tudjuk, hogy beszél magyarul, ne hozzuk kellemetlen, kínos helyzetbe. Ezekre a lépésekre most van lehetőség, hiszen jelenleg sokkal kevésbé áll a politika homlokterében a magyar-szlovák viszony kérdése. Ezeket a nyugalmi éveinket nagyon ki kell használnunk.

A kérdőív elérhető és online is kitölthető ITT.