A Kárpát-medencében élő magyar közösségek vezető politikusai a folytonosság mellett tették le voksukat a nemzetpolitikában, egyúttal megköszönték a magyar kormánynak az elmúlt hét év munkáját e területen.
Tusványoson hagyomány a pénteki nemzetpolitikai fórum. Így volt ez most is, a Felvidékről Menyhárt József MKP-elnök vett részt a 12 politikus részvételével tartott „Kárpát-medence, a biztos pont” című rendezvényen.
A beszélgetést Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő vezette a következő meghívott előadók részvételével: Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (Erdély) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének ügyvezető alelnöke, Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Semjén Zsolt rámutatott, szimbolikus jelentősége is van annak, hogy a magyar nemzetrészek képviselői együtt tartanak nemzetpolitikai fórumot, hiszen a nemzetrészek nemcsak önmagukért felelősek, hanem egymásért is. Hangsúlyozta, hogy minden magyar egyenlő, egyetlen magyar nemzet van, és annak tagjai közjogi értelemben nem kategorizálhatók. Ma a magyar állampolgárság felvételével Trianonra is választ adhatunk, és kifejezhetjük együvé tartozásunkat. A mai magyar kormány számára természetes, hogy támogatja a Magyarország államhatárain túl élő magyarságot, jelenleg évi 90 milliárd forintot fordítanak nemzetpolitikára, míg a szocialista kormányzás idején ez tízszer kevesebb volt. A miniszterelnök-helyettes nem kertelt, kimondta, 2004-ben, amikor a Gyurcsány-kormány a kettős állampolgárság ellen lépett fel, nemzetárulás történt.
Menyhárt József tájékoztatott a felvidéki felmérések eredményéről. „Nem szolgálhatunk két úrnak” – idézte a bibliai sorokat. Az MKP elnöke az etnikai alapú politizálást tartja az egyedüli járható útnak megmaradásunk és szülőföldön való boldogulásunk szempontjából. Az MKP-ban folyó csapatmunka érzékeltetéséhez több munkatársa nevét is felsorolta, nemcsak az országos elnökségből, hanem az ifjak közül is. A nők szerepének fontosságára is felhívta a figyelmet, hangsúlyozta, hogy a párt öt alelnöke között három hölgy van. A magyarországi támogatások jelentőségéről is szólt, hozzátéve, hogy saját problémáink megoldását magunknak kell megcselekednünk. Itt hangsúlyozta a gyermekvállalás fontosságát is. A szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alapból a magyarokat támogató 4 millió euróról szólva megjegyezte, hogy Magyarországról csak a Bethlen Gábor Alapon keresztül 28 millió euróval támogatják a magyarságot. A megyei választásokkal kapcsolatban megnevezte a párt megyei elnökjelöltjeit, Berényi Józsefet és Farkas Ivánt. Az MKP elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy az asszimiláció mellett a gazdasági okok miatti belső migráció is gyengíti sorainkat. Szükséges, hogy a magyarság a kultúra és az oktatás autonómiája mellett gazdasági téren is biztos alapokon álljon. „Hiszek a magyarság összefogásában” – mondta.
Brenzovics László a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetére mutatott rá. Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus miatt sokan kivándoroltak, de kevesebben tettek így, mint az ukrajnai átlag.
Kelemen Kornél köszönetet mondott a rendezőknek, mint mondta, a nyugati magyarság először vesz részt a tusványosi fórumon. Elmondta, a diaszpórában élő magyarok egyfajta nagykövetként nagy mértékben hozzájárulnak a magyar értékek népszerűsítéséhez. A határozott politikát folytató, büszke Magyarország ebben segít nekik. „Az autonómia gondolatát támogatjuk, terjesztjük, és ezzel a Kárpát-medencei magyarságot is segítjük”.
Horváth Ferenc örömmel tájékoztatott arról, hogy Lendván hamarosan főkonzulátus nyílik. Rámutatott a sport szerepére is a kapcsolattartások terén.
Az erdélyi blokknak három szereplője is volt. Valamennyien támogatják Magyarország nemzetpolitikáját. Biro Zsolt tapasztalata a Felvidék számára is fontos lehet: „Ahol megjelennek a vegyes pártok, az asszimiláció exponenciálisan felgyorsul”. Tánczos Barna az RMDSZ által kezdeményezett, és a FUEN-ben meghirdetett aláírásgyűjtés fontosságáról is szólt, mellyel az őshonos kisebbségek jogait szeretnék törvényes keretek között biztosítani az Európai Unióban. Szilágyi Zsolt az erdélyi magyar népakarat meghallgatásának és az autonómia megvalósulásának szükségességét emelte ki.
Jankovics Róbert tájékoztatott arról, hogy Horvátországban a magyarok végre már a választásokon is jól szerepeltek.
Pásztor István elmondta, Szerbiában ma a magyarságra nem tekintenek veszélytényezőként, hanem Szerbia megbecsült polgáraiként.
A fórum valamennyi résztvevője nagyra értékelte Magyarország, illetve Orbán Viktor kormányának segítségét. Budapest biztos pontnak számít, a határon túli magyar szavazatok mintegy 3 mandátum sorsáról dönthetnek a jövő évi országgyűlési választáson.
Potápi Árpád János államtitkár ezt így kommentálta: „Közös sikerek, mert a célok meghatározásakor is együtt voltunk”.
(ON)
***
Köldökzsinór program: kiterjesztik az egyszeri anyasági támogatást a külhoni magyarságra is
Jövő januártól a határon túli magyar családok is jogosultak lesznek az egyszeri anyasági támogatásra, melyre az első évben 640 millió forintot különített el a kormány – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pénteken az MTI-nek.
A programmal azt szeretnék jelezni, hogy a kormány számára minden megszületett magyar gyermek érték, a családok támogatása pedig számukra nem kiadás, hanem befektetés – fogalmazott az államtitkár. A program alapján jövő januártól megteszik az első lépéseket, hogy a magyarországi családtámogatási formák közül bizonyos juttatásokat azok is megkaphassanak, akik nem Magyarország közigazgatási határain belül vállalnak gyermeket.
Első lépésként az egyszeri anyasági támogatást januártól minden magyar édesanya megkapja, függetlenül attól, hogy a gyermeke a világ mely pontján született. Ez érvényes a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságára egyaránt – jelezte Novák Katalin. Hozzátette: egy egyszeri, 64 125 forintos támogatásról van szó, és mintegy 10 ezer gyermekkel számoltak az első évben, így összesen 640 millió forintos keretet különítettek el. A támogatást akkor kaphatják meg az érintettek, ha a gyermeket anyakönyveztetik, illetve tekintettel a felvidéki helyzetre a magyar igazolvány is jogosító okmány lesz.
Szintén januártól kiterjesztik a babakötvényt is: minden gyermeknek indítanak egy Start-számlát, ezen 43 ezer forintos kezdőtőkét helyeznek el. Utána erre lehet további megtakarításokat elhelyezni, és ezt az állam kamattámogatással kiegészíti majd. Amikor a magyar fiatal 18 éves lesz, akkor megkaphatja az összegyűlt összeget – fejtette ki Novák Katalin.
***
Bővülnek a magyar sportközvetítési lehetőségek a határon túl – és ez a helyi szolgáltatóknak is megéri
További magyar érdekeltségű nemzetközi sportesemények fognak magyar nyelvű közvetítéssel eljutni a határon túl élő magyarokhoz – jelentette be az MTVA vezérigazgatója pénteken Tusnádfürdőn. Vaszily Miklós egy sajtóbeszélgetésén számolt be az MTVA és UEFA között kötött megállapodásról, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyar tévénézők magyar nyelvű közvetítésen követhessék a magyar labdarúgó válogatott selejtező mérkőzéseit. A 2020-as labdarúgó Európa Bajnokság, illetve a 2022-es Világbajnokság selejtezőire megvásárolt – tévé, rádió, internet és mobil – terjesztési jog Magyarország területén kizárólagos.
Szlovákia és Románia esetében azon kábelhálózatok előfizetőihez juthatnak el ezek a sportesemények magyarul, amelyek kínálatában megtalálható az M4 Sport csatorna. A többi szomszédos ország tekintetében is hasonló megállapodások megkötésére törekszik az MTVA.
Vaszily Miklós fontos előrelépésnek nevezte azt a tavalyi megállapodást, amely lehetővé tette, hogy a határon túli magyarok számára is közvetíthesse az MTVA magyar nyelven a 2018 és 2024 között megtartandó téli és nyári olimpiák magyar érdekeltségű eseményeit. Az MTVA nem kér pénzt csatornái átvételi jogáért a környező országok kábelszolgáltatóitól, sőt, műszaki segítséget nyújt számukra ahhoz, hogy eljuttassák a magyar közmédia adásait a külhoni magyarokhoz. Ilyenként érdekeltté is teszik a szolgáltatókat abban, hogy betegyék a magyar közmédia csatornáit kínálatukba, hiszen ezzel pénzt tudnak keresni – mutatott rá az MTVA vezérigazgatója.
(MTI/Felvidék.ma)
