Mivel nem indult ellene szerződésszegés címén eljárás, Szlovákiát nem fenyegeti büntetés a migránsokkal szembeni elutasító álláspont miatt, jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič a TA3 hírtelevízió Politikában című hétvégi vitaműsorában.
Šefčovič szerint értékelendő, hogy Szlovákia az elutasító álláspont mellett konstruktív javaslattal is előállt, amikor kinyilvánította, hogy kész anyagi, technikai és személyi módszerekkel is segíteni a menekültkérdés megoldását.
A többi visegrádi országgal szemben – Szlovákiától eltérően – azonban eljárás indult szerződésszegés címén, Šefčovič azonban bízik abban, hogy sikerül kompromisszumos megoldást találni. Értékeli azt is, hogy Szlovákia kifejezte, tiszteletben tartja az uniós bíróság döntését, kiemelte továbbá, hogy a migránsáradatot fokozatosan sikerül lassítani.
A németországi választásokról és a brexitről
Az Európai Bizottság alelnöke szerint a nemrégiben zajlott németországi parlamenti választás eredményeit szélesebb összefüggéseiben kell látni, mivel Németország egész Európához hasonlóan nagyon turbulens időket élt meg. „Szlovákia számára a legfontosabb üzenete az, hogy győztek az Európa-párti erők” – fűzte hozzá. Az új német kormány megalakulását valamikor a karácsony előtti időszakban várja.
A szélsőséges erők választási eredménye azonban meglepte Šefčovičot. „A szélsőséges erők térhódítása figyelmeztető jel a számunkra. A legjobb válasz ezekre a tendenciákra az, ha konkrét intézkedésekkel, konkrét politikusokkal reagálunk rájuk, az európai integráció továbbfejlesztésével, s egyúttal sokkal jobban kell kommunikálnunk a polgárokkal, hogy pontosan elmagyarázzuk nekik, mit nem lehetne megvalósítani az Európai Unió nélkül” – állapította meg Šefčovič.
Az európai integráció kérdésében megjegyezte, egyes országok készek a szűkebb integráció felé haladni, ami véleménye szerint az eurózóna vagy a védelem terén várható. A brexit kapcsán kijelentette, Nagy-Britannia és Észak-Írország végleges távozásának időpontját az unióból megvalósíthatónak tartja. „Tényleg nagy politikai mozgásnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy ez az időpont megváltozzon” – mondta. Addig azonban a bizottsági alelnök szerint több tárgyalás vár még rájuk. „Hogy az Európai Bizottság elnökét idézzem, kisebb csodának kellene történnie ahhoz, hogy az októberi csúcstalálkozóig elmondhassuk, az előrelépés a tárgyalások során megfelelő volt, és elkezdhetünk az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatairól beszélni” – fűzte hozzá.
Az Európai Unió számára az uniós és brit polgárok kölcsönös jogainak kérdései a fontosak, valamint a brexit pénzügyi vetületei, illetve az ír-ír probléma megoldása. „Ha ebben a három kérdésben előrelépünk, készek vagyunk a jövőről is beszélni. Most azonban még nem járunk itt. Reméljük, hogy a témához valószínűleg karácsony előtt visszatérhetünk” – zárta Šefčovič.
Mit gondol a katalán népszavazásról?
A spanyolországi helyzetet a katalán népszavazás kapcsán feszültnek tartja, szerinte a legfontosabb, hogy a referendum napja drámai pillanatok és testi sértések nélkül teljen el (ami nyilvánvalóan nem így történt – a szerk. megjegyzése).
Šefčovič az Európai Bizottság képviselőjeként kijelentette, hogy Spanyolország belügyéről van szó, miközben tiszteletben kell tartani az alkotmányos rendet.
(TASR/Felvidék.ma)
