Vádemelési javaslattal zárta le a rendőrség a Bašternák ügyet, ám a hivatalos források nagyon szűkszavúan tájékoztatnak csak erről. Martin Wäldl országos rendőrkaptánysági szóvivő szerint a nyomozást a szóban forgó bűnügyben e hét elején lezárták, és a nyomozati aktát további eljárásra az ügyészségre továbbították.
Tibor Gašpar országos rendőrfőnök már a múlt év végén jelezte, hogy Ladislav Bašternák nagyvállalkozó adóügye vádemeléssel zárul majd. A vállalkozót, akinek a tulajdonában levő Bonaparte rezidenciában Robert Fico kormányfő is lakik, adó- és biztosítási bűncselekménnyel vádolják.
Bašternák majd kétmilliót fizetett a napokban az adóhivatalnak
Néhány nappal ezelőtt az adóhivatalnak a vállalkozó nem egészen kétmillió eurót fizetett ki, hogy megpróbálja alkalmazni a tevékeny megbánás esetét, és ezzel büntetlenséget garantáljon a tettéhez.
Az aktája tehát jelenleg az adóhivatal igazolásával együtt a Speciális Ügyészségre vándorol, amelynek el kellene döntenie, van-e joga Bašternáknak a tevékeny megbánásra. Az Alkotmánybíróság ugyanis tavaly nyáron egy hasonló esetben olyan döntést hozott, hogy a túlzott áfa-levonásokra, amelyeket a vállalkozó az államtól visszaigényelt és meg is kapott, a tevékeny megbánás esete nem vonatkozik. Az ügyészek nagy része is ezt a véleményt osztja.
Az Alkotmánybíróság a megállapításában azzal érvel, hogy Bašternáknál nem az érvényes adó befizetésének elmulasztásáról van szó, amit a vádlott egyszerűen befizethetne, hanem arról, hogy jogtalanul alkalmazta az áfa-levonást. Vagyis pénzt kért az államtól, azaz nincs mit utólagosan visszafizetnie. Ezt az álláspontot képviseli a bírók többsége is.
Kétségek a tevékeny megbánást illetően
A rendőrakadémia vezetője, Lucia Kurilovská az ügy buktatóira is felhívja a figyelmet. „Évekig azt tanítjuk a diákokkal, hogy a tevékeny megbánás intézménye akkor érvényes, ha adottak hozzá a feltételek. Alapvetően úgy gondolom, ha bármilyen más esetről lenne szó, senki sem kételkedne abban, hogy megengedhető-e itt a tevékeny megbánás” – fogalmazott a szakember.
Véleménye szerint a büntető kódexek ennek az intézménynek a feltételeit határozzák meg, nem pedig az ítélet meghozatalának a lehetőségét. „Amennyiben a jogalkotó azt szerette volna, hogy az ügyésznek vagy a bírónak döntéshozó ereje legyen, akkor arra emlékeztetne” – fűzte hozzá Kurilovská.
Véleménye szerint az ügyészség az Alkotmánybíróság fent említett ítéletére támaszkodhatna. A paragrafus, ami miatt Bašternák ellen büntetőeljárás folyik, nem írja le pontosan, mit követett el. „Ez a tett más eljárással történt, és annak alapján kételyek merülhetnek fel azt illetően, hogy a tevékeny megbánás egyáltalán megengedhető-e” – vélekedik Kurilovská.
Visszakapja Bašternák a százezreit?
Ha az ügyész nem fogadja el a tevékeny megbánást, és bíróság elé állítja Bašternákot, kérdéses, mi lesz az adóhivatalnak befizetett pénzzel. „Ha az ügyész így dönt, fontos lesz, hogyan rendezi a tényt, hogy a gyanúsított már befizette a pénzt, és melyik intézmény alapján használják majd azt fel. A büntetőkódexek elvileg nem számolnak ezzel” – fogalmazott a büntetőjogi szakember, aki szerint elképzelhető, hogy az államnak vissza kell adnia a pénzt. „Elképzelhetőnek tartom, hogy az ügyvéd ezt kéri majd, mivel bizonyos céllal fizették ki azt, ami nem teljesült” – fűzte hozzá.
Összesen 16 millió eurót fizetett az állam Bašternáknak
Az egész ügy 2016-ban robbant ki, amikor is a gyanús 2012-es lakásátadásokra a Trend hetilap és a Denník N napilap felhívták a figyelmet.
A közzétett információk szerint az állam Bašternák egyik cégének kétmillió euró értékben térített meg áfa-visszaigénylést. Ennek oka az a hét lakás volt, amelyeket Bašternák a Rent and Wash cégtől vett meg 12 millió euróért a Five Star Residence nevű luxus lakótömbben, amelyet az ellentmondásos vállalkozóval, Marián Kočnerrel összefonódott cég épített. Kočner neve a maffiózólistán is feltűnt. A szóban forgó lakások piaci értéke eközben csak 1,5 millió euró volt. Az állam áfa-visszaigénylés címén összesen mintegy 16 millió eurót fizetett ki Bašternák cégeinek.
Szükségből erény
Az adójogi bűncselekmények jogi szabályozása, a tevékeny megbánás viszonylatában is, többször is változott az utóbbi években. Jaromír Čižnár főügyész szerint azonban jelenleg sincs jól megfogalmazva. „A tevékeny megbánás jelenlegi formáját személy szerint úgymond olyasvalaminek tartom, ami a szükségből erény meghatározásnak felel meg a leginkább, mivel az elkövető, csak akkor „bánja meg” a tettét, amikor a bűncselekményét felfedik, és bűnvádi eljárás meg bíróság fenyegeti. Felmerül tehát a kérdés milyen „megbánásról” van szó tulajdonképpen” – fogalmazott nemrégiben a főügyész.
Véleménye szerint teljes büntetlenséget csak akkor szerezhet az elkövető, ha a tettét önként bevallja, és lépéseket kezdeményez a káros következmények eltávolítása érdekében.
(Aktuality.sk/Felvidék.ma)
