Emléktáblát kapott március 10-én, szombaton szülőházán a nyugat-csehországi Dobřany kisvárosban Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő személyisége és hőse.
A bronz emléktáblát Balogh Csaba, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára és Martin Sobotka Dobřany polgármestere közösen leplezte le. Jelen volt az ünnepségen Boros Miklós prágai magyar nagykövet is.
Balogh Csaba ünnepi beszédében méltatta az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc jelentőségét, és ismertette Ormai Norbert életútját. Ormai Norbert egy olyan személyiség, aki összeköti a magyarokat és a cseheket – szögezte le az államtitkár.
A polgármester ünnepi beszédében kifejtette: a magyar szabadságharc sorsa is példa arra, hogy a hatalmasok érdekeik védelmében gyorsan meg tudnak egyezni, míg a népek között ez nehezebben megy. „Tanulnunk kellene a múltból. Ma is szükség van rá, hogy eltávolítsuk a nemzetek szorosabb együttműködése előtti akadályokat” – jelentette ki Martin Sobotka.
Zsigmond Attila magyarországi képzőművész, a tábla alkotója, a legismertebb Ormairól készült portrét, Szamossy Elek 19. századi litográfiáját használta fel munkájához. Az emléktáblát a prágai magyar nagykövetség készíttette, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium pedig finanszírozta. Az egész napos ünnepi programot a prágai Magyar Intézet szervezte meg a helyi önkormányzattal karöltve.
Az emléktáblán, amelyet a jelenleg Tomáš Garrique Masaryk nevét viselő főtér 112-es számú épületének falán helyeztek el, Ormai Norbert portréja látható és a következő cseh, magyar és angol nyelvű szöveg olvasható: „Ebben a házban született 1813-ban Ormai (Auffenberg) Norbert, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc mártír ezredese”.
Auffenberg Norbert német katonadinasztia családban Dobřanyban (Pilsen melletti kisváros) született, a forradalom és szabadságharc idején ő volt a honvéd vadászezredek szervezője és parancsnoka. Az Ormai nevet a magyar forradalom kitörése után vette fel. A magyar szabadságharc leverése után bekövetkezett osztrák császári megtorlásnak ő volt az első áldozata, és őt tekintik az első aradi vértanúnak.
Az emléktábla leleplezése után a helyi Szent Vítus templomban megnyílt az Ormai Norbert és az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc című kiállítás, amelyet a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum készített a Dobřany városi művelődési központtal együttműködve.
Az ünnepségen megjelent több száz érdeklődő – akiknek jelentős részét a Csehország minden részéről érkezett magyarok tették ki – számára a városka főterén magyar gulyáskóstolót szervezett a prágai magyar nagykövetség, volt térzene is, és két magyar huszár állt díszőrséget az emléktábla mellett és a téren. A korabeli honvéd egyenruhában és természetesen lovaik nyergében díszelgő huszárok azonnal megjelenésük után a népes közönség, különösen a gyerekek, érdeklődésének a középpontjába kerültek.
A jól sikerült ünnepi programot, amelyre a közszolgálati cseh média is elküldte tudósítóit, a Szent Vítus templomban színvonalas zongoraest zárta. Liszt Ferenc műveiből Štěpán Kos, helyi fiatal zongoraművész adott elő a városban működő J.S. Bach Művészeti Általános Iskola diákjainak közreműködésével.
Ki volt Ormai Norbert?
Ormai Norbert (Dobřany, 1813 – Arad, 1849. augusztus 22.) honvédezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja csehországi német-cseh katonacsaládban született. Tanulmányait az olmützi katonai iskolában végezte, majd 1828-ban hadapródként lépett a császári hadsereg 31. (Leiningen) gyalogezredébe. 1840-ben már hadnagyi rangban szolgált, mikor a galíciai lengyel hazafiakhoz fűződő kapcsolatai miatt letartóztatták. Hét év vizsgálati fogság után 1847-ben tizennégy év várfogságra ítélték. Munkács várában töltötte büntetését, ahonnan az 1848. március 15-ei forradalom után kiszabadult.
A Batthyány-kormány felterjesztésére május elején kegyelmet kapott, és Woronieczky Miciszláv herceg önkénteseinek századosa lett. Ekkor változtatta nevét Ormai Norbertre. Szeptemberben egységével részt vett a délvidéki harcokban. Októbertől Kossuth Lajos mellett őrnagyi rangban őrparancsnok, majd később szárnysegéd lett. 1849 márciusától alezredessé léptették elő, és megbízták az 1. honvéd vadászezred szervezésével. Márciustól ezredessé és a honvéd vadászezredek főfelügyelőjévé nevezték ki.
Az 1849 augusztusi világosi fegyverletétel idején a császáriak fogságába esett. Lázadás és hazaárulás vádjával hadbíróság elé állították, elítélték, majd augusztus 22-én Aradon kivégezték.
Csehországban az Ormai Norbert emléktábla leleplezése Dobřanyban az idei március 15-ei magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos legfőbb rendezvény. A prágai magyar nagykövetség ünnepi fogadására az idén szintén ebben a nyugat-csehországi kisvárosban került sor.
A csehországi magyar szervezetek és a prágai nagykövetség képviselői még délelőtt Prágában megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem emléktábláját a Kisoldali téren, amely már hagyományosan a csehországi magyarok márciusi megemlékezésének legfőbb színhelye. Koszorúzott az Ady Endre Diákkör is, amely ezekben a napokban újra megrendezte a méltán nagyon népszerű márciusi buliját, amelyen a csehországi magyar diákok mellett szlovákiai, magyarországi és más Kárpát-medencei magyar diákklubok is képviseltették magukat.
A magyar forradalom és szabadságharc évfordulójával összefüggésben a prágai Magyar Intézet is több rendezvényt tervez, s nemzeti ünnepünkről Brünnben és Ostravában is megemlékeznek a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének helyi egyesületei. Brünnben az ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra immár hagyományosan Kazinczy Ferenc emléktáblájánál a Špilberk vármúzeumban kerül sor. Az akció megszervezésébe és lebonyolításába a Kazinczy Ferenc Diákklub is bekapcsolódott.
