Április, azaz Szent György havának második keddjén, 10-én ismét magyar nyelvű misét rendeztek Nagyszombatban, a hatodik esztendeje találkozó helybéli és környékbeli magyarok törzshelyén, a meghitt, családias légkörű Fő utcai Szent Ilona-templomban.
Utána könyvbemutatóval egybekötött előadást tartott Csámpai Ottó szociológus, a Nagyszombati Egyetem docense Nyitracsehiből, a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusának nagypriorja, nem utolsósorban pedig a nyitracsehi Jurta Látványtár kiötlője és létrehozója.
A szentmisét Kiss Róbert nagyszombati vikárius, komáromi esperesplébános celebrálta. Közreműködött Fodor Attila kántornövendék Dunaszerdahelyről, segítője Új Krisztina volt.
Róbert atya szentbeszédében az elmúlt vasárnapról, az Isteni Irgalmasságról elmélkedett, s a három fő erény, a hit, remény és a szeretet buzgó gyakorlására szólította fel az egybegyűlteket.
A mise után a szomszédos pasztorációs központban Csámpai Ottó egyetemi docens vetítéssel egybekötött előadására került sor Árpád-házi Szent Erzsébetről. Szó esett történelmünk alakulásáról egészen a honfoglalás előtti időktől, a hunok és a pogányság korán át a győztes 907-es pozsonyi csatáig, valamint Cey-Bert Róbert Gyula könyvéről, melynek előszavát az előadó írta.
Csámpai ismertette a kort, amikor egyidejűleg több pápa uralkodott, szólt az ellentéteikről, Formózusz pápáról (816-896), akit kiátkoztak olyan vádakkal, miszerint egyszerre kívánt bolgár érsek és Róma főpapja lenni, ellenállt a császár akaratának, pápai engedély nélkül hagyta el saját egyházmegyéjét, kifosztotta a római kolostorokat, istentiszteletet tartott a tiltás ellenére, valamint összeesküvést szőtt a pápai hatalom megdöntésére.
Utódja, VII. István 897-ben, halála után egy évvel egyházi törvényszék elé állíttatta Formózuszt, amit „hullazsinat”-ként is emlegetnek. A halott testét kiásták, miseruhába öltöztették, majd a trónra is felültették, közvetlenül VII. István pápa vádjainak kereszttüzébe. Megállapították, hogy méltatlan volt a pápai trónra; minden korábbi intézkedését megsemmisítették, minden általa hozott rendeletet érvénytelennek nyilvánítottak. Pápai öltözetét leszaggatták róla, három ujját, amelyet áldásosztáskor használnak a pápák, levágták és ezután a halott testét a Teverébe dobták. VII. István pápa halála után utódja, II. Theodórosz pápa Formózusz testét visszahelyeztette a Szent Péter-bazilikába.
A rózsacsodáról ismert, irgalmasságot buzgón gyakorló, csupán 24 évet élt, de rengeteg nemes cselekedetet végbevivő szentünk, Erzsébet Dietrich von Apolda szerint olyan volt, mint a „liliom a tövis között“. Szent Erzsébet hozzájárult ahhoz, hogy az örömhír – az evangélium, a Világ Világossága elterjedjen.
Csámpai tanár úr a helyszínen dedikálta „A tudás szolgálatában“ címet viselő, 2017-ben Budapesten megjelent, válogatott tanulmányokat, előadásokat és beszélgetéseket tartalmazó könyvét, továbbá az ugyancsak 2017-ben napvilágot látott „Árpád-házi Szent Erzsébet élete és szociális-karitatív tevékenysége“, című, szlovák nyelvű könyvet is prezentálta, mely Monika Gurínová–Shwandtnerová, a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola tanárának, doktoranduszhallgatójának munkája.
Erzsébet tevékenységének szociális ösztönzői a 21. században is időszerűek. Amikor meglátogatta a szegényekkel foglalkozó szerzeteseket és meglátta a templomban a fényűzést, a pompát, az aranyozott tárgyakat, ezt mondta: „Az ilyen pompát hasznosabb dolgokra használhatnátok, az ételre, ruházatra, ami pedig a szobrokba van vésve, azt a szívetekbe kéne vésni.”
Az egészséges embernek sok kívánsága van. A betegségben, a nyomorban, nehézségben, küzdelemben, ínségben azonban csak egy. Nem szabadna elfelednünk, hogy „ha nem tudjuk életünket további napokkal kitölteni, akkor a hátralévő napjainkat élettel kell kitöltenünk” – hangzott el az előadás zárszavaként a mindannyiunk által megszívlelendő gondolat.
