Illusztráció (Fotó: SHUTTERSTOCK)

Egy újfajta jelenség tanúi lehetünk majd a közeljövőben, ugyanis egy adott régión belül az egyes munkáltatók által kínált bérek egyre jobban közelíteni fognak egymáshoz ‒ vélekedett Miroslav Garaj, a Country Manager Grafton Slovakia munkaerő-közvetítő ügynökség munkatársa. Az alacsony munkanélküliségi ráta 2017-ben átfogó béremelkedéshez és a munkavállalói juttatások jelentős változásához vezetett. Előreláthatólag a bérek prémiumösszetevői pedig a jövőben beépülnek majd az alapfizetésbe.

A Grafton Slovakia egy bérezésekre vonatkozó széleskörű országos felmérést végzett az idei év első felében, melynek eredményeképpen a javadalmazást illetően 8 megyére, 7 szegmensre és 16 ágazatra bontott áttekintést kaphatunk a kialakult helyzetről.

A bemutatott adatok összeállításánál azoknak a pályakezdőknek a fizetését vették alapul, akiknek a Grafton közvetített munkát, valamint vizsgálták a cégek munkaerő iránti igényét is. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a tavalyi alacsony munkanélküliségi ráta, amellyel a cégeknek szembesülniük kellett, béremeléshez és a munkahelyi juttatások bővüléséhez vezetett.

„Ez az irányvonal folytatódni látszik, ugyanakkor a vállalkozói szférában a béremelkedés tempója egyszámjegyű marad. Úgy gondoljuk, hogy növekedni fog azoknak a cégeknek a száma, melyek a védjegyük építésének érdekében a javadalmazást a tehetségek megszerzésére és megtartására használják majd” – szögezte le Miroslav Garaj, hozzátéve: „Egy új jelenségnek lehetünk majd tanúi, vagyis a régión belül kiegyenlítődik a bérszínvonalbeli különbség az egyes munkáltatók között. A javadalmazás struktúrája is megváltozik, a jelenleg még a javadalmazás prémiumrészét képező tételek is átkerülnek majd az alapfizetésbe” – mondta.

Új irányzatok

A személyzeti szférában a képzett, de még a képzetlen munkaerő iránti kereslet is növeli majd a konkurenciaharcot. „A cégek kénytelenek lesznek többet beruházni a dolgozóik lojalitásába. Ezzel összefüggésben a képzettség iránti követelmények tűréshatárig való csökkenése várható. Amennyiben az álláskeresőt érdekelni fogja egy pozíció betöltése, s meglesz a megfelelő motiváltsága, s az új iránti fogékonysága, a cégek segíteni fogják a betanítását, s a megfelelő képzettség megszerzését számára” – fogalmazott Miroslav Garaj.

A munkaerőhiány jelentős mértékben befolyásolja a megrendelések teljesítését, ezért sok cég külföldön próbál munkaerőt toborozni. Az egyik lehetséges megoldás lehet az olyan uniós tagországokból származó munkaerő foglalkoztatása, ahol alacsonyabbak a bérek (Bulgária, Románia, s részben Magyarország). A vázolt lehetőség adminisztrációs szempontból viszonylag egyszerű, azonban a tapasztalatok alapján, főleg a gyártási szektorban működő cégeknek gondot jelent az ilyen munkaerő megtartása.

Ugyanakkor a cégeknek pozitív tapasztalataik vannak az unión kívüli országokból érkező munkaerővel, elsősorban a szerbekkel. Ezekben az esetekben ugyan buktatót jelent a munkavállalási engedélyek beszerzése, azonban egy tapasztalt munkaerő-közvetítő ügynökség segítségével ez is áthidalható, s a cégek ennek köszönhetően jó képességű törzsgárdához juthatnak.

(Pravda.sk/Felvidék.ma)