A Csemadok Kisgéresi Alapszervezete, Kisgéres község és Magyarország Kassai Főkonzulátusa június 3-án Kisgéresen közös megemlékezését szervezett a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével a rendezvény fővédnöke, Haraszti Attila főkonzul és Bitay Levente konzul.
Egy lehetetlen helyzeten tudtak számunkra pozitív módon változtatni
A vendégeket és jelenlévőket Furik Csaba, Kisgéres polgármestere köszöntötte. Bevezetőjében elmondta, hogy neki sem tanították Trianont. „Úgy kellett menet közben megtanulnom, hogy akkor is voltak csodák, mert valahogy Sopron és környéke csak visszakerült, s Balassagyarmat sem azért került vissza, mert mindenki beletörődött abba, ami van, a majd lesz valahogy mentén, s tettek így további települések is az akkori Magyarországon. Ebből a legnagyobb tanulság az, hogy meg kell tanulni a történelemnek azokat az apró mozzanatait, amikor tudtak egy lehetetlen helyzeten számunkra pozitívan változtatni”. Ha nem törődünk bele abba, ami van, akkor bizony csodákra is képesek vagyunk ‒ szögezte le a házigazda.
A polgármester arról is szólt, hogy Magyarország külhoni magyarokat érintő politikája az utóbbi években nagyságrendeket lépett előre. Megemlítette, hogy Felső-Bodrogköz 25 óvodájából 15 magyar támogatásból újul meg, s a kisgéresi beruházás már be is fejeződött. Arra is kitért, hogy a Magyarország által biztosított 5,4 milliárd forintos keretösszegből 1521 gazdasági fejlesztés valósulhat meg a Felvidéken. „Most érezzük, hogy itthon végre otthon vagyunk, s nem vagyunk egyedül” ‒ jelentette ki a Furik.
Szövetséget kell kötni magunkkal és a szomszédjainkkal
A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. Felidézte Kisszelmenc és Nagyszelmenc kálváriáját, amikor még az Országgyűlés elnökeként ügyködött azon, hogy jöjjön ott létre egy kis határátkelő Szlovákia és Ukrajna között, úgy, hogy mindkét oldalon magyarok laknak. „Ezért is volt rendkívül meglepő számomra, amikor nemrég egy volt német politikus azt kérdezte tőlem, hogyan kerültek Erdélybe a magyarok…” Sajnos még ma is vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy Erdélybe, Vajdaságba, vagy akár Felvidékre az ott élő magyarok „úgy kerültek oda”, holott a világban mindenkinek tudnia kellene, hogy született egy olyan igazságtalan döntés, amelynek következtében az akkori Magyarország jelentős megcsonkítására került sor. Ennek következtében több mint 3 millió magyar kényszerült arra, hogy Magyarország határán kívül élje meg magyarságát, s más ország állampolgáraként éljen a szülőföldjén – emlékeztetett a megbízott.
Szerencsére 2010-ben teljesen új irányt kapott a nemzetpolitika, s az új Magyar Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A több állam fennhatósága alá vetett minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása ma valóság. Június 4-e számunkra ama gyalázatos döntés meghaladását jelenti, hogy igenis lehet, még ilyen körülmények között is az élettelennek hitt testrészbe is olyan vérkeringést vinni, amely közös vérkeringést jelent és életet lehel ezekbe a végtagokba, s azoknak a közösségeknek biztosítja a lehetőséget, hogy szülőföldjükön boldoguljanak és gyarapodjanak – szögezte le Szili. Hozzátette: „Ma ezt a vérkeringést nemcsak a lelki összetartozás jelenti, hanem az a gazdasági támogatás is, amely reményeink szerint lehetővé teszi, hogy mindenki jól érezze magát szülőföldjén, hogy mindenki ott tudjon tovább élni, ahol ősei nyugszanak, földjei fekszenek, ismerősei és barátai élnek”.
Ennek hátterében az a felelősségtudat áll, amelynek segítségével továbbadhatjuk a következő generációknak őseink kultúráját, a magyar identitástudat megőrzését. Példaként említette, hogy évek óta zajlik az a program, amelynek segítségével a fiatalok megismerhetik a Kárpát-medence történelmi emlékhelyeit.
A határon túli autonómiaügyek egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy azoknak a szomszédos országoknak a többsége, ahol magyarok élnek, ma az Európai Unió tagja. „Azt gondoljuk, hogy a XXI. században ennek megfelelően tudjuk megélni kultúránkat, az anyanyelvi oktatás lehetőségét, az identitás megőrzését, vagyis mindazt, ami mindig is a sajátunk volt” – szögezte le. Hozzátette, hogy ennek érdekében szövetséget kell kötni magunkkal és a szomszédjainkkal is. Ehhez azonban kell egy nyitott Európa is, amelynek számára fontosak a kontinens 60 milliósra tehető őshonos kisebbségek jogai. Ehelyett Brüsszelben szívesebben foglalkoznak azokkal, akik illegálisan érkeznek az unió területére ‒ fogalmazott.
Szili Katalin végül köszöntet mondott a jelenlévőknek, hogy őrzik a magyar nyelvet, kultúrát és identitást, amely „reményt ad arra, hogy 100 év múlva is lesz magyar szó a vidéken” – zárta ünnepi beszédét az előadó.
A rendezvény záróakkordjaként bemutatásra került az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes Szerelem, szerelem című műsora.
