Sütő- és pékipari, húsfeldolgozó- és vendéglátóipari vállalkozók számára tartott beszállítói fórumot szeptember 27-én a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. rimaszombati regionális irodája.
„Sokan elfogadták a meghívást a rendezvényünkre. Okulva a Baross 1 pályázatból, ahol kevés időnk volt, hogy az érdeklődők és a magyar beszállító partnerek között üzletet generáljunk, előre dolgozunk. Ezúttal olyan beszerzői fórumot szerveztünk, ahol a beszállítók és a vállalkozók megismerkedhetnek egymással” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Hanyus Erik rimaszombati irodavezető.
Kifejtette, hogy a korábbi Magyar Nemzeti Kereskedőház kettéosztódott. Egyrészt a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.-re és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft-ra, ez utóbbinak a része marad a rimaszombati iroda is. „Ezentúl is külpiaci tanácsadóként működik az irodánk, de a jövőben is teljesen díjtalan szolgáltatásokat nyújtunk a vállalkozóknak, menedzseljük a hozzánk érkező, illetve a dél-szlovákiai magyarországi vállalkozók igényeit.
Legalább harminc négyszemközti tárgyalásra került sor a magyar gyártók és szlovákiai sütő- és pékipari, húsfeldolgozó- és vendéglátóipari vállalkozók között.
A fórumot megtisztelte jelenlétével Horváth Hajnalka külpiaci tanácsadó és Iván Tamás, a Baross Alapítvány igazgatója is. Utóbbi tájékoztatójában kiemelte, hogy szeret Gömörbe járni, mert a itt aktív vállalkozói körrel találkozik, ami ösztönzőleg hathat a többi régió vállalkozásaira is.
Iván Tamás elmondta, a Baross Alapítvány fő feladata, hogy segítse a vállalkozók fejlődését, előremenetelét, gazdasági megerősödését, ezáltal előirányozva, hogy az adott régió is fejlődjön, s ebből kifolyólag az adott közösség is megerősödjön szülőhelyén.
A Baross Alapítvány segíti a Baross-pályázatok kommunikációját, menedzselését, több tanulmányt, gazdasági elemzést végeznek, amiből kitűnnek a problémák, a lehetséges megoldások az egyes régiókban. Leszögezte, hogy a felvidéki járások átlagos GDP/fő értéke 38,4%-kal alacsonyabb az országos mérőszámoknál. A cél az országos GDP-átlag elérése a 16 felvidéki járásban (a magyarok által lakott és vidéki jellegűekről van szó, ebből a Pozsonyi és a Kassai járás kimarad), ahol nagyok a különbségek.
Iván Tamás hangsúlyozta, hogy mindennek ellenére a déli régiókban még mindig a mezőgazdasági, szolgáltatási szektorban vállalkoznak a legtöbben. Érdekesség, hogy a korábbi fórumokon résztvevő vállalkozók közül a turizmus csak 2%-ban képviseltette magát, pedig ezen a területen van talán a legtöbb kitörési pont, hiszen rengeteg a látványosság a déli régiókban.
Elmondta, dolgoznak a Baross-pályázat folytatásán, ahol több szerep jut majd a mezőgazdasági, az ipari és a szolgáltatói szektorban tevékenykedő vállalkozóknak. „Valós cél az, hogy a pályázati forrás mértékét növeljük” – célzott arra, hogy kis- és nagyvállalkozásokat is kívánnak támogatni a jövőben annak érdekében, hogy a déli régió gazdaságilag megerősödjön és fejlődjön.
A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. stratégiai célja a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, Magyarország és a közép-európai régió országai közötti együttműködések dinamizálása. E cél elérése érdekében hoztuk létre Kárpát-medencei irodahálózatunkat a szomszédos országok magyarlakta területein és Lengyelországban. Szervezetileg a 22 képviseletből álló közép-európai irodahálózat kiegészül a magyarországi megyeszékhelyeken működő 13 irodával, így teljes lefedettséget biztosít hazánk és a környező országok tekintetében.
Az irodahálózat fő feladata a határokon átívelő gazdaságfejlesztés mellett a sikeres exporttevékenység megkezdéséhez szükséges tudás és kapcsolatrendszer biztosítása a magyar vállalkozások számára. Középtávú terv egy erős és egységes gazdasági erővel rendelkező, exportorientált Közép-európai Gazdasági Régió kialakítása.
