A Nána és Párkány településekhez tartozó dombos részt nevezik Hegyfaroknak, ahol egykori elődeink borosgazdái az év nagy részét szőlő- és gabonaműveléssel töltötték. A hozzá tartozó erdőrész pedig a gombázás, fakitermelés fontos területe volt.
Elődeink minden munkára alkalmas területet szakrális jelekkel jelöltek hálaadás céljából, faképekkel, de főleg kereszttel. A kereszt életük mindennapi hálaadásának, hitvallásának legfontosabb eszköze volt.
A fából készült jelképek az évtizedek folyamán, s a generációváltások által nagyrészt eltűntek, míg a kőkeresztek mára már a legtöbb helyen igen romos állapotban, benőtt gyomerdőkben még fellelhetők.
Ritkábban esik meg, hogy manapság valaki az árván hagyott szakrális közösségi emlékjeleket valami belső és felső sugallatra rendbe teszi.
Így volt ez a Hegyfarok párkányi és nánai részét elválasztó útnál, ahol egy évvel ezelőtt a nánai Kohút Mihály fiával együtt elhatározta, hogy amennyire lehet, rendbe teszik a több mint háromméteres kőkeresztet, és kitisztítják a környékét.
Idén már a Nánai Községi Hivatal is segített a terület hozzáférhetővé tételében és egy szabadtéri oltár felállításában.
A Szent Kereszt felmagasztalásáról a hívő emberek is keveset tudnak. Az ünnepről talán a legfontosabb tudnivaló:
„A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása” – írta a Magyar Kurír katolikus hírportál.
Az ünnep délutánján mintegy ötven-hatvan ember érkezett a két kilométernyire lévő Hegyfarokra busszal, autóval, majd kereszttel és templomi zászlóval, énekelve vonult a helyszínre.
A misét Magyar Károly párkányi esperes, és a nyáron Nánáról Nagycéténybe helyezett Hegyi Péter káplán celebrálta. A káplán prédikációjában elmondta, hogy egy nép, nemzet életében milyen fontos és nagy jelentőségű a zászló tisztelete, s hogy iránytű számunkra a kereszt, mely a földi lét utáni örökkévalóság felé mutat. Mindketten rámutattak arra, hogy a kereszt tegye tudatossá bennünk, mit vállalt értünk Jézus, s milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.
Kedves színfoltja volt az ünnepi misének a kis ministránsok éneke, akik magyarul és latinul ifjúsági dalokat énekeltek, Dorna Mónika tanítónő vezetésével.
A misét Hajtman Borbála pedagógus, kántor kísérte szintetizátoron.
A szentmise után a nánai hívők által készített szeretetvendégségre került sor a helyszínen.
Az egyház minden évben megüli a Szent Kereszt felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintve tudatosítsuk, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia a keresztény embernek.
