Budapesten a hétvégén ünnepelték a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Hadtörténeti Intézet és Múzeum jogelődjének százéves évfordulóját. Az ünnepségen Németh Szilárd a HM államtitkára, miniszterelnök helyettes, ünnepi beszédében így fogalmazott: „Értéket kaptunk a múlt katonáitól, hogy azt tovább vigyük, és tovább adjuk a jövő nemzedékének. Múltunk megannyi értékét őrizni kell, és hozzáférhetővé tenni, gyarapítani kötelességünk”.
Kovács Vilmos a múzeum ezredes parancsnoka elmondta, hogy „a múzeum és intézet soha nem volt ennyire szerteágazó, erős és sokoldalúan felruházott szervezet, mint 2018-ban”.
Az ünnepség alkalmából emlékérmeket és bélyegeket adtak ki.
A rendezvényen jubileumi emlékérmet kapott Felvidékről a barti születésű, de Párkányban élő Bréda Tivadar is,”a határon túli magyar hősi sírok felkutatása érdekében végzett kimagasló és áldozatos tevékenységéért“.
Bréda Tivadar talán az egyetlen hazai magyar hadisírkutató, aki időt, pénzt nem sajnálva magányosan 2008-tól járja az ország területét, az egykori harctereket, kutatja a mai temetők sírjeleit, hol eredménnyel, hol eredménytelenül.
Családi indíttatásból kezdődött e szenvedélye amikor megtudta, anyai nagyapja a Donnál megsebesült és vérmérgezésben halt meg. A Sztaryj Oszkoli templom kertjében temették el, ekkor ismerkedett meg a „Hol sírjaink domborulnak” című Duna TV sorozatának főszerkesztőjével, Havasi Jánossal, akivel aztán közös forgatáson is részt vett a Felvidéken lévő hadisírok helyszínein.
2012-ben Komáromban létrehozták a Gloria Victis polgári társulást. Ezután került kapcsolatba a HM Kegyeleti osztályával, amelynek külső munkatársa lett. A hivatal megszűnése után került a párkányi székhelyű LIMES – ANAVUM Regionális Honismereti Társuláshoz, ahol továbbra is folytatja munkáját.
2017-ben az ő kezdeményezésére indult el hagyományteremtő szándékkal először Párkányban (ahol legalább huszonöt éve nem emlékeztek meg az elesettekről) a regionális II. világháborús megemlékezés.
A doni kataszrófa napján 33 település lakói ünnepélyes keretek között leróhatták kegyeletüket a 15 m hosszú vásznon feltüntetett hősi halottak neve előtt. Ennek folytatása következett Szőgyénben, 2019 januárjában pedig Muzslán folytatódik a közös, regionális megemlékezés.
Eredményes kutatásai közé tartozik a Liptóban (Szentiványban, Andrásfaluban, Pribilinán, Déménvölgy stb.) és a Szilicei fennsíkon (Rozsnyótól Kassáig) végzett munka, amelynek során magyar sírokra bukkanva, a hozzátartozókat is igyekezett felkutatni.
2017 májusában Vámoson (Mýto pod Ďumbierom) emléktáblát avattak tíz magyar katona emlékére, ahol a helyi és magyarországi illetékesek is jelen voltak.
A vámosi emlékműnél
Barton, ahol már az emlékmű is elkészült, folyamatosan dolgozik a központi katonai emlékhely kialakításán. Kriványban pedig 28 magyar katona készülő emlékművét készítik elő, itt végzi közvetítő feladatát a Hadtörténeti Múzeum és Intézet valamint a helyi vezetők között.
2016-ban Bréda Tivadar által a Limes-Anavum a Szentendrei Vigyázók Had-, és Kultúrtörténeti Egyesülettel együttműködési szerződést írt alá, s egy közös projektben vettek részt. Ennek eredményeként november 7-én a párkányi gimnázium 3 diákja magyarországi diákokkal együtt részt vett Niederbronnban (Németország) egy hatnapos tanulmányúton, melynek témája szintén a Niederbronni hősi temető 106 magyar nemzetiségű katonája (köztük hat felvidéki születésű) volt.
Bréda Tivadar (egyelőre) magányos farkasként járja az országot, és segíti azt a feladatot teljesíteni, amit a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közreműködésével célul tűzött ki.
Hazai viszonylatban ez nem kis áldozattal jár. A társuláson belül alelnökként is igen hatásos munkát végez, főleg az értéktár kutatás erősítése érdekében szülőfalujában és a régióban egyaránt.
