November 21-én ünnepeljük Hatvani István születésének 300. évfordulóját, mely alkalomból szülővárosában, Rimaszombatban konferenciát rendeznek a tiszteletére.
Az orvos, tudós polihisztor elsőként tanított Magyarországon kémiát, és az akkoriban szokatlan kísérletei miatt elterjedt róla, hogy az ördöggel cimborál.
Pedig komoly tudós volt; csillagászati megfigyeléseket végzett, kétszáz gyógyszer receptjét dolgozta ki, egzakt matematikai módszerekkel elemezte a debreceni csecsemőhalandóság adatait, megteremtve ezzel a magyar egészségügyi statisztikát.
Foglalkozott a gyógyvizek hatásának vizsgálatával, és kéttizedes pontossággal határozta meg Debrecen földrajzi szélességét, de volt gyakorló lelkész, és neves prédikátorként is ismerték.
Mindezek alapján nem véletlen, hogy kortársai és az utókor csodálatát egyaránt kivívta, ő volt „az ördöngös Hatvani”. Alakja köré legendák szövődtek, amelyek egykorú terjesztésében Kazinczy Sámuel járt az élen. Később Arany János költeményben örökítette meg alakját, Jókai Mór pedig róla írta A magyar Faust című könyvét.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja, Területi Választmánya, a Pro Scholis Polgári Társulás., a Tompa Mihály Református Gimnázium és Rimaszombat városa, a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Kulturális és Közművelődési Központja november 23-án a Csillagházban, Rimaszombatban szervezi meg a Hatvani István-emlékkonferenciát. A konferencia fővédnöke Orbán János Dénes.
(Kalendárium Press/Felvidék.ma)
