A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, a FEMIT Polgári Társulás és a SZAKC közös szervezésében került sor szombaton az első Kárpát-medencei demográfiai konferenciára Dunaszerdahelyen.
A szakmai találkozó kerekasztal-beszélgetéssel zárult. A beszélgetés résztvevői Őry Péter (MKP), Iván Tamás (Via Nova ICS), Orosz Őrs, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, Pataki János, a KCSSZ elnöke, Tiboldi Bea, a KCSSZ alelnöke, Török Dénes, a KMNE elnöke voltak.
Orosz Örs , a Gombaszögi Nyári Tábor célja, hogy a felvidéki fiatal értelmiséget szólítsa meg. Szervezett formában utaztatnak tömegeket, idén külön vonat is szállította a táborlakókat, a rendezvény iránt érdeklődőket. Gombaszög a tömbmagyarságtól kívül eső területen helyezkedik el, de a tábor 90 éves múltra tekint vissza. Idén a táborban 5300 látogató volt, 23 000 össz látogatottság mellett. A GNYT egy olyan platform, ami minőségi kultúrát, művelődési lehetőséget biztosít a nemzettársakkal való találkozásra.
Minden felvidéki magyarnak szüksége van egy tömegélményre. Az összejövetel, tüntetés egyaránt – hangsúlyozta Orosz Örs.
Önkormányzati szinten mit lehet tenni?
A kérdésre Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke válaszolt. Mint mondta, önkormányzati szinten van jogi kötelesség, ami az óvoda-és iskolarendszer, szabadidő központok működtetését jelenti, amire az önkormányzat kap támogatás.
A szabadidőközpont különböző generációkat tud megszólítani. Az önkormányzat feladata felkarolni, támogatni a foglalkozás működtetését
– véli a szakpolitikus, majd hozzátette: a gyermekvállalás és a család működtetése, akkor sugall pozitív visszajelzést, ha a család egyes tagjai találkoznak, például a baba-mama klub foglalkozásain.
Önkormányzati, közösségi, családi szinten fontos az iskolás és óvodás korosztály közösségi munkába való bekapcsolása. Fontos közösségi élményt adni a korcsoportnak az iskolán kívüli közös foglalkozások, akár játszóház, cserkészet, sport által.
Továbbá kitért a Csallóköz társadalmi összetételének változására. Pozsony közelsége által van egy kitelepülési hajlam, ami megbontja a nemzetiségi összetételt, és az ott lakó emberek morálját rombolja. Közép-keletről is többen vándorolnak a Csallóközbe, ami miatt a közösségi aktív részvétel csökken. Következő gond a belső migráció – vázolta fel Őry Péter.
Ha van önkormányzati tulajdonban lévő terület, akkor olyan fejlesztést kínál, ami az őshonos községi lakosságot szolgálja, a fejlesztés meg tudná előzni a nemzetiségi összetétel felhígulását. „Cél megkeresni, hogyan lehet megtartani a fiatalokat és elvi megközelítés mellett a közösségek megmaradjanak” – hangsúlyozta.
Vállalkozói szféra
Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége elnöke elsőként ismertette a szövetséget. Két éve alakultak meg, a nemzetpolitikai államtitkárság fiatal vállalkozók évében indult a road show, amely a vállalkozók szakmai fejlesztését célozta.
Mint hangsúlyozta, a kezdeményezés célja, hogy összefogja a felvidéki fiatal vállalkozókat. Továbbiakban szólt a szövetségben működő tanácsadási programról. Itt az a cél, hogy a vállalkozók és a fiatalok szakmailag fejlődni tudnak.
A szervezetnek jelenleg mintegy 370 vállalkozó a tagja. Szakmai fejlesztés mellett bővítik a kapcsolati tőkéjüket.
Közösség építő feladatuk mellett azon is tevékenykednek, hogy összekössék a vállalkozói szférát a kulturális vonallal és a magyar vállalkozókkal.
Családszervezetek
Pataki János, a KCSSZ elnöke kifejtette, a fiatalok nem minden esetben követik a jó példát. A fiatalok nem úgy szemlélik a házasságot, mint az idősebb generáció. Nem minden esetben kötnek házasságot, és elismert számukra a házasságon kívüli együttélés. A felelősség vállalás terén nem érettek. A szülők elrontották a gyerekeket, mivel mindent meg szeretnének nekik adni. A mindent megadás szerint a gyereknek nincs saját elképzelése, hogy mit akar az élettől. Küzdés nélkül kapnak javakat, amiért az idősebb generáció még megküzdött – magyarázta.
Ugyanakkor jelezte, a közösségi munkát végző fiatalok orientáltabbak. A szervezetekben megvalósuló munka a fiatalokra kell, hogy irányuljon. Fontosnak véli a programok szervezését a fiatalok bevonásával. „Országos szintű tendencia lett, hogy elfogadják a házasság nélküli együttélést. A demográfiai égés régóta tart, de most olyan szintre emelkedett, ahonnan nincs visszaút” – summázta gondolatait.
Tiboldi Bea, a KCSSZ alelnöke kifejtette: a közösséget vezetni kell, Erdélyben motiváló a magyar haladás, de Romániában nincs családpolitika. A partnerszervezetek a családra nevelik a fiatalokat, az idősebb családvállaló szülők ideális modelt mutatnak. A megyei önkormányzat sokszínű program által támogatja a fiatal vállalkozókat, a szervezetek pedig kulturális programpályázással vagy városi önkormányzatnál pályázhatnak. A programok fenntartását kemény munka előzi meg, ami komoly szervezést igényel és erre elkülönített alap önkormányzati szinten nem létezik.
Török Dénes, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládos Egyesület vezetője elmondta, a szervezet hat éve alakult 34 családdal. Mára 650 tagcsaládot, azaz több mint 4000 embert számlál. Kárpátalján 104 településből 77-ben van tagcsaládjuk.
Mint jelezte: „Küldetésünk a többségi társadalom felé megmutatni, hogy egy élhető életforma az, ahol több gyerek van egy szerető családban.”
