Bugár Réka

A komáromi KAJAK- KANOE (KENU) KLUB tavaly a lehető legsikeresebb évét zárta: versenyzői olyan kiválóan szerepeltek a különféle viadalokon, hogy teljesítményeik alapján országos elsők lettek! Mindez persze nemcsak a kajakosokat és kenusokat, hanem a vezetőiket, az edzőiket, a klubbal együttműködő szülőket, és a támogatókat: Komárom városát, a kajak-kenu szövetséget és a szponzorokat is dicséri.

Persze, sohasem véletlen, ha egy ilyen országos elismerés megszületik. Komáromban már 1872-ben megalakult a Torna és a Tűzoltó Egylet, melyet az első klubként tekinthetünk; s az itt élők mozgásvágya, versenyzési kedve azóta is tartós.

A kajakosok és a kenusok az elmúlt évtizedekben világraszóló eredményeket is elértek – a gyűjteményben világbajnoki címek és olimpiai érmek szerepelnek – már csak egy olimpiai elsőség hiányzik.

A folyamatos kiváló szereplések egyik magyarázata az utánpótlás nevelésével, a tehetséggondozással folytatott lelkes és szakszerű munkában keresendő. A klub első világbajnoka: Szabó Attila, majd a hírneves többiek: a két Riszdorfer, Vlček, Tarr, Bača és követőik, beleértve felkészült edzőiket is – szinte mindnyájan a város szülöttei, s a gyönyörű Holt-Vág-parti csónakházból indultak el a nagy sikerek felé.

A mai fiatal tehetségek egyike Bugár Réka, aki a tizenötödik évében jár, s máris felhívta magára a szakemberek figyelmét, hiszen korosztályos versenyein 20-25 érmet is begyűjt évente.

„Én tulajdonképpen ötéves korom óta sportolok, persze akkoriban még nem kajakban ültem, hanem tornázni jártam rendszeresen. Mondják, hogy ez jó alapnak tekinthető a kajakozáshoz is. A legkisebb kajakosok számára, tehát a kilenc esztendőnél fiatalabb gyerekek részére, akik még nem regisztrált tagjai valamelyik egyesületnek, úgynevezett „Törpék kupája” (Krpec cup) elnevezésű versenyeket rendeznek. Én ezen Trencsénben második, Pöstyénben első lettem. Így indult a pályafutásom.

Tízévesen ültem először valódi, de még nem „nagy” kajakba, és azóta az életkoromnak megfelelő korosztályos kategóriákban versenyzek. Ez azt is jelenti, hogy 8-10 edzésem van hetente, és minden évben két alapozáson veszek részt: a télin és a nyárin. Ezek programján úszás, súlyzózás, futás – télen síelés és tanmedencében evezés – szerepel azzal a céllal, hogy a versenyeken megfelelő erőben legyünk.

„8-10 edzésem van hetente, és minden évben két alapozáson veszek részt: a télin és a nyárin”

Idén márciusban Szlovéniában készültünk az új idényre – hála az ottani melegebb időnek sokat kajakozhattunk. A sportolás és az iskola mellett örömöm lelem a rajzolásban is: hétfőn, amikor nincsenek edzések, a Komáromi Művészeti Alapiskolába járok. A versenyeken általában jól megy a „lapátolás”; a legnagyobb élményt a váratlan győzelmek jelentik. Ilyen eseménye volt az életemnek, amikor egy nemzetközi versenyen összeültettek egy apró osztrák lánnyal a párosban. Megvallom, nem tudtam elképzelni, hogy ebből mi fog kisülni – és mi lettünk a győztesek! Számomra a kajakozás örömöt szerző foglalatosság, hiszen ezt a sportágat a természetben űzhetem, és jó a közösségünk is. A korai felkeléseket – például az úszóedzéseket – megszoktam, mert tudom, hogy az eredményesség a becsületesen elvégzett edzésmunka függvénye. Megjegyzem, hogy a nagyapám országosan ismert testépítő volt hajdanán Kassán – talán az ő szorgalmából is örököltem valamit.”

Réka különleges helyzetben van: az edzője, Mgr. František Dosúdil a nevelőapja. Ő is nyilatkozott hírportálunknak.
„Réka idén tölti be a tizenötödik évét, s ez egyben azt is jelenti, hogy részt vehet az Olimpiai Reménységek versenyén; ezt a viadalt a 15-17 esztendős ifjú tehetségek részére rendezik. Ez lehet eddigi pályafutásának legnagyobb erőpróbája. Én úgy látom, hogy ő számos jó tulajdonsággal bír: fegyelmezett, kiválóan tanul, de szívesen jár rajzolni is, tehát jól teljesít minden téren. Ami az adottságait illeti, korához képest több az ereje, ami nem a testsúlyával kapcsolatos, hanem veleszületett, alkati adomány; képes például 60-65 kilogrammos súlyzókkal dolgozni.

„Réka idén tölti be a tizenötödik évét, s ez egyben azt is jelenti, hogy részt vehet az Olimpiai Reménységek versenyén; ezt a viadalt a 15-17 esztendős ifjú tehetségek részére rendezik”

Van egy nyolcesztendős húga is, Gréta, aki atletizál, s Réka a példaképe. Izgalmas lesz követni, hogy ő is a kajakozást választja-e, vagy egy másik sportágat? Visszatérve Rékához: létezik a korosztálya részére egy különleges versenynem is, a maraton. Ebben szlovák bajnokságot is rendeznek. A táv hossza tizenhárom kilométer, és ez kiváló erőfelmérési lehetőség. Réka két éve, 2017 óta „nagy” kajakban versenyez, és három éven át a szlovák ifjúsági csapat tagja volt. Kiváló eredményeinek köszönhetően 2019-ben a szlovák junior és kadét keretbe sorolták.”