A rimaszombati Kálmán László cserkésztiszt a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) legidősebb ma is aktív tagja. A Magyar Ezüst Érdemkereszttel való kitüntetése a cserkészéletének a beteljesülése.
„Laci bácsi életútja, az a gazdag tevékenység, amit az évek során elénk példaként állított, nekünk fiatalabbaknak erőt és motivációt ad” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Csémi Szilárd – Kismedve, az SZMCS ügyvezető elnöke, aki már 1993-ban megismerkedett Kálmán Lászlóval.
Az ő tanácsaira is igyekeznek minél inkább természetközelivé tenni a cserkészetet, az indián romantikát próbálva erősíteni. Emellett pedig igyekeznek minél inkább visszatalálni a magyar keresztény gyökerekhez. Ugyanakkor Kálmán László példa a cserkésztestvériségre is, hiszen a szlovák cserkészcsapat működésében is segédkezett.
Kálmán Lászlótól akár észrevétlenül is nagyon sok mindent lehet tanulni. Mint Kismedve megjegyezte, még nyolcvanévesen is kint táborozott a cserkészekkel, foglalkozott a gyerekekkel, sőt tábororvos volt.
A mai napig nagy örömmel tölti el, amikor találkozik az egykori kiscserkészekkel, akikből, mint megjegyezte, sugárzik a szeretet, jó családi életet élnek, megbízhatóak.
„Laci bácsi iskolákban is toborzott, több olyan fiatal nőtt fel a keze alatt, aki megállja a helyét az életben, s öregbíti Rimaszombat város jó hírnevét is, amiért, úgy gondolom, mindenképpen hálásak lehetünk” – fejtette ki Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere, aki a kitüntetés átadási ceremóniájának házigazdája volt.
A díjazott kérésére és korára való tekintettel valósult meg Rimaszombatban, a városháza dísztermében a magyar állami kitüntetés átadása, melyen Magyarország képviseletében Haraszti Attila kassai főkonzul és Gris Emese Diána első beosztott konzul, valamint a főkonzulátusról Gyenes Havasi Tímea kulturális ügyintéző vettek részt. A főkonzul, mielőtt átadta volna a kitüntetést, méltatta a díjazottat.
Jó kapcsolatot ápolnak a szomszédos csapatokkal, így a fülekiek is eljöttek gratulálni Kálmán Lászlónak.
Rimaszombatban mindig gazdag cserkészélet folyt. Az első köztársaság idején hét csapat működött itt, s a jó cserkészcsapat mellett máig aktív öregcserkészek is tevékenykednek.
„Látva a mai cserkészeket, akikből azóta vezetők lettek, mint Varga Gábor vagy Csúsz Balázs, megérte az akkori öregcserkészekkel megalapítani a cserkészcsapatot. Remélem, sikerült meggyőznöm a pedagógusokat is, hogy segítsenek nekünk” – jegyezte meg a magyar állami kitüntetés átvételét követő beszédében Kálmán László.
Többen kifejtették, hogy Kálmán László tevékenysége egy hatalmas példa. Megvalósította azt, amit Bi-Pi vallott: tegyünk jót másokkal, ez a legnagyobb öröm, s így tehetjük jobbá a világot.
„Laci bátyánk egy élő példa arra, hogy Bi-Pi elgondolását lehet egy életen át lelkülettel, energiával csinálni, s van értelme, s igenis kell az ifjúsággal foglalkozni, s a világot a cserkészet által egységbe kovácsolni. S ezt csak egy odaadó és figyelmes társsal lehet, így Zsuzsa asszonynak is köszönetünket fejezzük ki” – mondta Gál Erik, az SZMCS elnöke, aki szintén személyesen jött el gratulálni és köszönetet mondani.
Egy tiszteletre méltó életút közben átörökítették a cserkészet lelkületét, a szellemét, a bajtársiasságot. A kis őrsök összetartása ma is megvan.
A fordulatot követően az öregcserkészek mellett Gaál Lajos és Vörös Attila voltak azok, akikkel Kálmán László megalapította a rimaszombati cserkészcsapatot. Gaál Lajos édesapja cserkésztiszt volt Rimaszombatban, így ő maga is cserkészszellemben nevelkedett, szívében már cserkész volt, de a kilencvenes évek előtt nem lehetett felavatott cserkész.
„Fantasztikus beszédet hallhattunk még így, 95 évesen is Laci bácsitól. Az, hogy egy ilyen rangos kitüntetést kapott, nagyon nagy beteljesülés. Minden alkalomnak örülök, amikor újra és újra meg tudjuk vele beszélni a kezdeteket” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Gaál Lajos.
Mint megtudtuk, nyáron nosztalgiatábort szerveznek azoknak, akik akkor kiscserkészek voltak, s felnőve többen közülük híres személyiségek lettek, köztük Rák Viki, Tóbiszék. Ők egy vetítés keretén belül idézik majd fel az eseményeket.
Kálmán László 1924. január 7-én született egy tősgyökeres rimaszombati polgári családban. Gyermekkora óta cserkészkedett, az 1930-as években tett cserkészfogadalmat.
Gimnazista cserkészvezetőként az 1939-1940-es hárshegyi központi őrsvezetőképző táborban találkozott a magyar főcserkésszel, gróf Teleki Pállal.
Vonzotta a repülés, a cserkészmozgalom keretében pilótavizsgát tett vitorlázógépekre. Az érettségi után a szombathelyi repülős akadémiára jelentkezett, majd a háború idején őt is besorozták. A háború után Budapesten végezte el az orvosi egyetemet, majd 1950-ben tért vissza Rimaszombatba. Egy évvel később már a rimaszombati kórház szülészetén dolgozott.
Harmincöt évi orvosi szolgálata során még a legóvatosabb számítás szerint is legkevesebb tizenötezer szülést vezetett le, bár valószínűleg ez a szám sokkal magasabb.
A rendszerváltást és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség újjáalakulását követően azonnal újraszervezte a rimaszombati cserkészetet, így jött létre a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat, amelynek ma is aktív tagja öregcserkészként. A rimaszombati szlovák cserkészcsapatok működését is szervezte, hosszú ideig a Szlovák Cserkészszövetség (Slovenský skauting) járási vezetője volt, valamint elindította a rimaszombati 503. sz. Tompa Mihály Öregcserkészklubot is, amely ma is rendszeresen, havi szinten működik.
Munkásságát és életművét a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 2002-ben a Beszédes Lajos Érdemérem arany fokozatával, majd 2011-ben a szervezet legmagasabb elismerésével, a Csodaszarvas Díszérem arany fokozatával köszönte meg. 2004-ben megkapta Rimaszombat Városdíját is, majd 2015-ben a Fábry János Díjat is átvehette, ezen kitüntetések mellé társult a rangos magyar állami elismerés 2019-ben, a Magyar Ezüst Érdemkereszt.
