Londoni pénzügyi elemzők szerint lassítaná a közép- és kelet-európai gazdaságok növekedési ütemét a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szerdán bemutatott tanulmányában közölte: számításai szerint
Magyarország, Szlovákia és Csehország hazai összterméke (GDP) megállapodás nélküli brexit esetén már a 2019-2020-as időszakban átlagosan 0,3-0,5 százalékponttal lassabban növekedne annál az ütemnél, amelyet ezek a gazdaságok rendezett brit kilépés esetén ugyanebben az időtávlatban elérhetnének.
A ház szerint a szabályozatlan brexit negatív növekedési hatásainak egyik átszűrődési csatornája a kereskedelem lenne, a brit piacra irányuló közvetlen export ugyanis az országcsoport éves GDP-értékének átlagosan 4 százalékával egyenlő.
Az esetleges megállapodás nélküli brexit a brit import növekedési ütemét a Capital Economics elemzőinek becslése szerint 1,5-2 százalékponttal lassítaná 2019-2020-ban, csökkentve így a közép-európai országok exportja iránti keresletet is.
A ház szerint emellett jelentősek lennének a közvetett kereskedelmi hatások is, főleg Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában, mivel ezeknek az EU-gazdaságoknak feldolgozószektorai mélyen integrálódtak az euróövezeti beszállítói láncolatokba.
A Capital Economics szerdai elemzése szerint piaci árfolyam-kilengésekkel is számolni kellene a közép-európai térségben megállapodás nélküli brexit esetén, bár ez a hatás jórészt rövid távú lenne.
A cég adatai szerint közvetlenül a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás után – amelyen a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe – a közép-európai térség tőzsdéi 3-8 százalék közötti mértékben estek, a helyi valutákban kibocsátott tíz év futamidejű kötvények hozama 10-30 bázisponttal emelkedett, a régió valutái pedig 2 százalékot elérő mértékben gyengültek az euróhoz képest.
A ház mindent egybevetve úgy számol, hogy ha a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg, a közép-európai gazdaságok a következő két évben átlagosan 1,5-2,5 százalék közötti éves ütemben növekednének a cég által e térségre jelenleg érvényben tartott 2-3 százalékos növekedési előrejelzés helyett.
A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák azt a véleményüket, hogy a kedvezőtlen brexit-forgatókönyv sem jelentene katasztrófát a közép-európai térség számára.
A cég szerint a megállapodás nélküli brit kilépésből eredő gyengébb növekedési kilátások a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az egyébként is csak „puhatolózó” jellegű monetáris szigorítási ciklus leállítására késztetnék, Lengyelországban és Csehországban pedig a kamatcsökkentés is napirendre kerülhetne.
Más nagy londoni elemzőműhelyek eltérő számítási módszerekkel készült tanulmányai is azt mutatják, hogy a rendezetlen brexit érintené a felzárkózó európai térség kereskedelmét és növekedési kilátásait.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Londonban ismertetett minapi tanulmányában közölte: számításai szerint a működési területéhez tartozó gazdaságok exporttermeléséből realizált hozzáadottérték-tartalom 6,8 százalékára lenne hatással, ha az esetleges kemény brexit fennakadásokat okozna a brit gazdasághoz fűződő közvetlen és közvetett kereskedelmi kapcsolatokban.
Az EBRD szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása közvetlenül 32,9 milliárd dollárnyi, közvetve – a beszállítói láncolatokon keresztül – további 6,5 milliárd dollárnyi exportértéket érintene a bank tevékenységi térségében.
A bank által használt – az exporttermelésből realizált hozzáadottérték-tartalomra épülő – számítási módszer alapján a magyar és a litván gazdaság bruttó kibocsátási értékének 1,3 százaléka, a lengyel gazdasági teljesítmény 1,2 százaléka lenne kitéve e negatív hatásoknak.
Két patinás londoni egyetem, a London School of Economics és a King’s College London, valamint az Institute for Fiscal Studies (IFS) pénzügyi kutatóműhely különböző forgatókönyveket modellező legutóbbi közös tanulmánya arra jutott, hogy
rendezetlen körülmények között végbemenő brexit esetén a fejenkénti brit hazai össztermék a 2020-2030-as időszak végére 3,5-8,7 százalékkal lenne alacsonyabb a további brit EU-tagság esetén addigra elérhető értéknél.
A tanulmány szerint az ebből levezetett számítások alapján a magyar gazdaságban a megállapodás nélküli brit kilépés 0,5 százalék körüli halmozott GDP-veszteséget okozna ahhoz a szinthez képest, amelyet Magyarország további brit EU-tagság esetén a vizsgált tízéves időszak végére elérhetne.
(MTI)
