Koszorúzás Lehár szobránál. (bj) Dubány Katalin, Katona Márta, Keszegh Béla, Klemen Terézia, Varga Anna, Bende István, Csehi Ágota (Fotó: Benes Róbert)

149 éve, 1870. április 30-án éjfél előtt 2 órával Komáromban, a jelenlegi Lehár park területén állt házban született meg az az ember, akinek neve a világ minden táján a művészetekben, zenében jártas személyek számára ismerősen cseng, s ez az alkotó Lehár Ferenc zeneszerző.

A hagyományok köteleznek bennünket, s a hagyományokat ápolni kell. Városunk ezt évente meg is teszi. A város vezetése, és a 2012-ben megalapított Lehár Ferenc Polgári Társulás mindent megtesz azért, hogy a város világhírű szülöttjének emlékét méltóképpen ápolják. A Lehár társulás célja olyan feltételek megteremtése, melyek által az emberek Lehár Ferenc zenei munkásságát megcsodálhatják, az alkotó zenéjét kedvelők ezt az örökséget szívükben megőrizhessék, illetve azok számára, akiknek ez a zenei irányzat ismeretlen, lehetőséget biztosítsanak megismerésére.

Egyéni célként tűzték ki a tipikus közép-európai operett szellemiségének terjesztését,  annak a társadalom általi, határokon átívelő baráti együttműködés során történő megerősítését – tudtuk meg Klemen Teréziától, a Lehár PT alapító elnökétől. Többször megkérdőjelezik Lehár Ferenc nemzetiségét, vajon osztrák, cseh vagy magyar volt?

Mindenki megnyugtatására álljanak itt a nagy zeneszerző saját szavai, aki a kezdetektől magyarnak vallotta magát. Olvashatjuk Lehár kérvényét, melyet a Belügyminisztériumhoz juttatott el a Víg özvegy bécsi bemutatójának évében:

„Nagyméltóságú Belügyminiszter Úr!

Alulírott Lehár Ferenc cs.és kir. Katonakarmester és neje Krisztina törvényes fia, aki 1870.évi április 30-án Komáromban született s Magyarországon nevelkedvén – bár sorsom hosszabb-rövidebb ideig elvont is hazámtól s jelenleg is Wienben tartózkodom – magamat az 1879.évi L.tc.19.szakasza alapján eddig is magyar állampolgárnak tartottam, és mindig arra törekedtem, hogy mint magyar művész hazámnak becsületet szerezzek. Szerzeményeim: Tatjána, a Pesti nők, a Drótostót, a Mulató istenek, Víg özvegy, legtöbb helyen előadattak. Legfőbb óhajom – miután hírnevet szereztem magamnak – a legrövidebb időn belül hazámba visszatérni. Nem óhajtom azonban,hogy magyar állampolgárságom kétségesnek tekintessék, azért a csatolt községi bizonyítvány melléklésével tisztelettel az iránt folyamodom: Méltóztassék engem a fenti törvénycikkely alapján magyar állampolgárnak tekinteni, kimondani s az erre vonatkozó okiratot is kiadni, hogy én komáromi születésem és illetőségem után magyar állampolgár vagyok.
Kelt, Komárom, 1905.március 31.
Lehár Ferenc

A másik kérdés, amit többen felvetettek: mit írt Lehár? Operát vagy operettet? Ne feledjük, hogy Lehár újította meg a XX. század elején az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát, s a zenekritikusok azért is mondják, hogy nem operát írt és nem operettet írt, hanem külön kategóriát, műfajt hozott létre: LEHÁRT.

Szeressük őt így, legyünk büszkék rá, hiszen a miénk…