(Fotó: pixabay.com)

Azokon a településeken, ahol a helyi kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, javult a kisebbségi nyelvhasználat helyzete a hivatali érintkezésben. A legnagyobb előrelépés a magyar kisebbség nyelvhasználatában történt. Ezt a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló, 2017-2018-as időszakra vonatkozó jelentés előterjesztői állapították meg.

A dokumentumot szerdán fogadta el a kormány. A kisebbségi kormánybiztos hivatala egy széleskörű kérdőíves felmérés eredményeiből indult ki, amely a kisebbségi nyelvek hivatali érintkezésben való használatát térképezte fel a 2017. január 1-től 2018. július 1-ig tartó időszakra vonatkozóan. „A megszólított 773 válaszadó között (ide az állami szervek, a megyei önkormányzatok, illetve a rendőrség és a hadsereg szervezeti egységei is beletartoztak) 638 olyan település volt, amelyben a lakosság legalább 20 százaléka valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozónak vallja magát” – tájékoztattak a jelentés előterjesztői.

A településeknek összesen 71 kérdést tettek fel 6 témakörben: a kétnyelvű feliratok, hivatali érintkezés, kétnyelvű dokumentumok, önkormányzati szervek tárgyalásai, nyilvánosság tájékoztatása, záró kérdések.

„Az adatgyűjtés 2018 augusztusa és októbere között zajlott” – tették hozzá a dokumentum szerzői. A jelentés a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak három kategóriájával foglalkozott. Egyrészt a kötelező érvényű rendelkezésekkel, amelyek betartásának elmulasztása közigazgatási szabálysértésnek minősül (például, ha a hivatal nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárnak, hogy – írásban vagy szóban – az adott kisebbség nyelvén kommunikáljon, vagy ha az önkormányzat nem tájékoztatja az illetőt erről a lehetőségről). Másrészt azokról a kötelező érvényű rendelkezésekről volt szó, amelyek figyelmen kívül hagyása nem számít közigazgatási szabálysértésnek (például a hivatali hirdetőtáblán vagy a település honlapján közölt legfontosabb információknak a kisebbség nyelvén való közzététele). A harmadik kategóriába azok a rendelkezések tartoznak, amelyeket a törvény lehetőségként tart számon a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban (például a megállók és utcák nevének kisebbség nyelvén való feltüntetése, vagy a helyi önkormányzat ülésén érvényesülő kisebbségi nyelvhasználat).

A felmérés eredményei szerint az első kategóriában 1 267 esetben történhetett mulasztás (2016-ban 1 712 ilyen esetet tartottak számon). A második említett kategóriában 709 esetről lehet szó (ez a szám 2016-ban 590 volt). A harmadik kategória esetében pedig 2 194-szer éltek a törvény adta nyelvhasználati lehetőséggel, 1 053 esetben ezt csak részben használták ki, 2 611 esetben pedig nem vették figyelembe (2016-ban ezt 1 736-szor használták ki, 698-szor csak részben, 2 440 esetben pedig nem éltek vele).

Az előterjesztett dokumentum már a hatodik jelentés a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól. 2013 és 2017 között évente adták ki ezt a jelentést, azóta pedig – a kormány döntése értelmében – kétévente.

(TASR)