Szakmai fórum Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Méhészek, borászok és gyümölcstermesztők szakmai fóruma címmel tárgyalásokkal egybekötött ágazatspecifikus találkozót szervezett június 26-án, szerdán Rimaszombatban.

Hanyus Erik, a CED rimaszombati regionális képviselője a Felvidék.ma-nak elmondta, két céllal rendezték meg a találkozót. „Teret biztosítottunk a bemutatkozásoknak, előadóink szóltak a gazdaságfejlesztési programokról, új lehetőségekről. Kíváncsiak voltunk a gazdák véleményére, amennyiben fejlesztenének, milyen eszközökre, beruházásokra lenne szükségük” – nyilatkozta.

Mihók Gábor, a CED kassai regionális képviselője hangsúlyozta az összefogás fontosságát annak érdekében, hogy a felvidéki, gömöri vállalkozások is tudjanak a magyarországi cégek irányába nyitni. A rimaszombati összejövetelen ismerkedhettek, kikérhették egymás véleményét.

Apró Adrienn, a CED exportfejlesztési igazgatója bemutatta a céget, mely a magyar kormány közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztéséi intézményeként működik. Céljuk, hogy dinamizálják a gazdasági kapcsolatokat, az exportot és a külpiacra való lépést segítsék.

Teljes közép-európai lefedettséggel rendelkeznek. Összesen 22 határon túli irodájuk van regionális képviselettel 9 országban. Mindezek mellett 14 belföldi irodájuk működik. A Felvidéken 6 regionális képviselet segítségét vehetik igénybe, hogy a célzott partnerközvetítés megvalósuljon.

Apró Adrienn, a CED exportfejlesztési igazgatója (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Szólt a gazdaságfejlesztési programokról is, melyeket koordinálnak, szakmai tanácsadást nyújtanak. Mint elmondta, szeretnék elérni, hogy a magyar vállalkozások versenyképessége erősödjön. Ezzel elő kívánják segíteni a szülőföldön maradást. Elmondta, a Baross-pályázatok keretében a Felvidéken további kispályázatok kiírása várható mezőgazdasági témában.

Szakkiállításokat, vásárokat is szerveznek. Arra törekszenek, hogy nemzetközi szakkiállításokon is megjelenjünk. Szó esett a minősített szállítói adatbázisról is, ahol a termékek folyamatos ellenőrzésen esnek át. A pályázóknak lehetőségük van böngészni az oldalon.

Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke kiemelte, hogy a gyümölcstermesztés, borászat és a méhészet potenciálisan fejleszthető ágazat.

Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Hangsúlyozta, hogy kiváló minőségű gyümölcsöt tudnánk termelni. Viszont, ha nem vagyunk képesek módosítani a gazdasági háttéren, akkor nem lesz előremozdulás. Mezőgazdasági területeinken autógyárak épülnek. A gyümölcstermesztés terén stagnálás, alacsony termelés, alacsony fogyasztás, jelentős behozatal a jellemző. A szőlészet és borászat területén fellendülés tapasztalható, turisztikai lehetőségek, javuló minőség, alacsony fogyasztás és jelentős behozatal tapasztalható – összegezte Varga Péter.

Ugyanakkor kiemelte, hogy évente nagyon kevés gyümölcsöt fogyasztunk. Átlagosan 50-70 kg gyümölcsöt évente, míg a fejlettebb európai országokban 120 kg-ot fogyasztanak el. Ebből kifolyólag alacsony a gyümölcsfogyasztás, de ez vonatkozik a borfogyasztásra is. Átlagosan 14-16 l az éves fogyasztás, s az egészségügyi szakemberek szerint 40-50 l lenne ideális.

Ez a vidék a harmadik legjobb termelőkörzet, az első Dél-Triol, a másik Németország, s a harmadik Dél-Szlovákia, illetve Észak-Magyarország, viszont nincs kihasználva. 6800 hektárnyi  terület a regisztrált gyümölcsös, ebből intenzívnek mondható 4200 ha. Ha az önellátóságot szeretnénk bebiztosítani, akkor ez a nagyságrend 18 ezer ha-ra növelhető, ami már lefedné a szlovákiai szükségletet.

Hanyus Erik, a CED rimaszombati regionális képviselője (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Elmondta, kitörési pont a helyi gazdaságfejlesztésben, hogy kiváló természeti adottságokkal rendelkezik ez a vidék. Megfelelő minőséget tudnának előállítani, bővítési lehetőség van a hazai piac önellátására. Élhető és építhető vidékfejlesztés keretén belül foglalkoztatást is tudnának biztosítani.

Kiemelte, elégtelen az állami ágazati támogatási rendszer, hiányzik a vállalkozói környezet és az agrárgazdálkodást motiváló törvényi háttér. Az ágazatban szakember- és munkaerőhiány van. Az elemzések azt mutatják, hogy 2023-ra az agráriumból 20 ezer munkaerő fog hiányozni.

Nagy jelentőséggel bír tehát az agrárium Dél-Szlovákia gazdaságfejlesztésében. A 2020-2027-es időszak úgy alakul, hogy a szlovák kormány is támogatni fogja ezeket a speciális ágazatokat, ezáltal a munkaerőhiányt meg tudják oldani. A zöldségtermesztés terén 5000 ha 5000 munkahelyet eredményezne. Akkor érdemes ezzel a gondolattal foglalkozni, ha a feldolgozást is önállóan tudja megoldani a vállalkozó.

A mikrofonnál Mihók Gábor, a CED kassai regionális képviselője (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A borászat és a méhészet terén is kedvezőek a feltételek, hiszen már a régiónkban is népszerűek a kézműves termékek. Az Európai Unió 120 ezer eurót irányzott elő a méhészek támogatására.

Termelési és értékelési szövetkezetekre van szükség, ez menti meg a kistermelőket – ezt már Mészáros Győző, a Gazda PT tagja és szaktanácsadója hangsúlyozta.
„A feladatunk nemcsak ez, hanem a határon túli közös vállalatok megalapítása is. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy legyen egy magyar partnerünk” – tette hozzá Mészáros.

A rimaszombati tanácskozáson bemutatták a 12 új falugazdász közül Gergely Lászlót, Bodon Dávidot, Tankó Tamást, Óvári Tamást, Gönczöl Attilát. Őket szintén érdemes felkeresni, szaktanácsokkal látják majd el az egyéni vállalkozókat, átadják azokat az információkat, amelyeket a minisztériumoktól, az agrárkifizetési ügynökségekből kapnak.

Szakmai fórum Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A szakágazati fórum célja volt, hogy összekapcsolja a keresletet és a kínálatot. Bemutatkozott a Mauergép elnevezésű, vajdasági gyökerekkel működő magyar cég is, mely 10 éve foglalkozik gépek forgalmazásával. A Kalina hordóval is megismerkedhettek, a cég kiváló minőségű tölgyfahordókat gyárt, produkciójuk 10-15%-át értékesítik Magyarországon. Egy tarcali mandulagazdálkodót is megismerhettek a résztvevők, aki az áfonyától a mandulán át a dióig oltványokkal foglalkozik. A méhészek számára pedig kaptárkészítő kínálta a portékáit.

Az esemény keretében a vállalkozók és cégvezetők átfogó tájékoztatást kaptak többek között a Baross Gazdaságfejlesztési Program első pályázati körének tapasztalatairól, aktualitásairól, valamint a CED széles körű szolgáltatási portfóliójáról. Ezen túlmenően a vállalkozásoknak lehetőségük nyílt a szakmai előadásokat követően termékeik bemutatására, célzott személyes üzleti tárgyalások lefolytatására, valamint a CED regionális képviselőivel történő, cégre szabott konzultációra annak érdekében, hogy a szakágazatban pozitív változás állhasson be.