(Fotó: Sándor Katalin/MTI)

A következő témákkal számít a rádióhallgatók figyelmére Benkei Ildikó szerkesztő-műsorvezető: Észak-Gömör legújabb büszkesége a hóráskönyv  – 2022-re épül fel a tervek szerint  az Erdélyi Tájegység a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban – helyszíni szemle az épülő nyárádgálfalvi templomnál–Temesváron átadták az Új Ezredév Református Központ új épületszárnyát – Történelmi séta Zuárd, Kadocsa és Bajta vezérek nyomában a Délvidéken,  Magyarkanizsán.

 Kiállították a betléri kastélymúzeumban megtalált középkori hóráskönyvet. A tenyérnyi nagyságú, 15. századi imakönyv több mint 70 évig lapult a kastély egyik barokk írókomódjában.

A XIX. század első felében két felsőfokú oktatási intézmény is működött Temesváron. A Püspöki Szeminárium és a Püspöki Joglíceum diákjainak névsorát dr. Szögi László történész, levéltáros készítette el és jelentette meg kötetben. A temesvári felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1804–1852 című könyvet legutóbb a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban mutatták be.

A tervek szerint 2021-re készül el a 140 épületből álló Erdély tájegység a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban. Pünkösdhétfő szellemében, az épülő nyárádgálfalvi unitárius templomnál készült beszélgetést hallhatják Cseri Miklóssal, a skanzen főigazgatójával.

Felavatták a temesvári Új Ezredév Református Központ kamarakoncert-termét, amely egy szerb-román határon átívelő projekt keretében, uniós támogatással valósulhatott meg. Ez a Makovecz Imre tervezte központ harmadik elkészült épületszárnya.

Anonymus krónikája szerint 896-ban Zuárd, Kadocsa és Bajta vezérek a délvidéki Magyarkanizsánál keltek át a Tiszán a folyón túli területek meghódítására. Innen, az egykori Kanizsa-patak torkolatától indult el a korhű öltözéket viselő harcosok, dobosok menete gyalog és lóháton. A Magyarkanizsai Történelmi Napokon fegyverkészítőkkel, regösökkel, sámánokkal is megismerkedhettek az érdeklődők.

Adás 2019. június 10 (hétfő) 18.30-19.00.