Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma

Nyitra Megye Önkormányzata elfogadta az új jogszabályok alapján a települések kezdetének és végének megjelölését, az új közlekedési táblák kifüggesztését a megyei fenntartású, II. és III. osztályú közutak mentén, az egész megye területén olyan településeken, ahol a szlováktól eltérő közösség – Nyitra megyében általában a magyar ajkú lakosság – számaránya eléri vagy meghaladja a helyi lakosság 20 százalékát.

A fehér színű település-megnevezésekről, közlekedési táblákról van szó, amelyek felváltják a régi, kisebb méretű sötétkék színű táblákat a települések elején és végén és amelyek mérete immár megegyezik a szlovák nyelvű település-megnevezéssel. „Mindez az egyenrangúsítás jelképes kifejezése, összesen 686 táblát érint. Ezzel Nyitra megye is felsorakozott a szomszédos megyékhez, miközben a megyei hivatal által kidolgozott javaslat és anyag kidolgozását, majd beterjesztését az MKP megyei frakciója kezdeményezte” – kommentálta Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke.

Az útfelújítások terén sem tétlenkednek a megyei képviselők. A nyár elején folytatódott a 2019-re betervezett útszakaszok felújítása is. Ezúttal az Ipolypásztó–Zalaba 4,77 kilométeres és a Farnad–Nyírágó 4,2 kilométeres szakasza készült el. Július folyamán pedig a Garamszentgyörgyön keresztülhaladó I/75-ös számú I.osztályú út 1,75 km-es szakasza, illetve a Garamlök–Töhöl közti 2,8 km-es szakasz készült el.

Egyenlő arányban végzik a megye északi, illetve déli térségében lévő útszakaszok felújítását. Évente mintegy hetven-nyolcvan kilométernyi harmadosztályú utat újítanak fel a megyében, a megyei önkormányzat költségvetéséből.

Mint az alelnök kiemelte:

a Lévai járásban idén tizenhét kilométeres, a Komáromi járásban mintegy kilenc kilométeres, az Érsekújvári járásban tizennégy kilométeres szakaszon újult meg az útburkolat. A megye déli járásaiban az elmúlt hónapokban közel negyven kilométeren aszfaltoztak.

Az elmúlt ülésszakon döntöttek egy 15 millió eurós kamatmentes hitel lehívásáról is a pénzügyminisztériumtól. Ezt a pénzösszeget a másod- és harmadosztályú utak, valamint a hidak korszerűsítésére használják fel. Ebből a forrásból várhatóan 2020-2021-ben kezdődnek el ezek a munkálatok, melyek során mintegy száz kilométernyi útburkolatot újítanak majd fel, valamint biztonsági elemeket helyeznek el az érintett vonalakon.

Ugyancsak Csenger Tibor javaslatára a megyei önkormányzat megszavazta a Kormányfő-helyettesi Hivatalával történő megállapodását, az együttműködés társfinanszírozását. Olyan együttműködésről van szó, amelynek következménye a Megyei Regionális Fejlesztési Tanács létrehozása lesz a következő, 2020 – 2027 közötti EU tervezési időszakban. A megyei fejlesztési tanács számos olyan új hatáskört kapna a regionális fejlesztés tervezésénél és megvalósításánál, amelyek ma még a kormányfő-helyettesi hivatalban vannak. Vagyis alapos decentralizációt terveznek a jövőben a regionális fejlesztés terén, ami üdvözítő és rendkívül fontos változás. A Megyei Regionális Fejlesztési Tanács szerepét a jövőben a megyei önkormányzat mai regionális fejlesztési szakbizottsága venné át.

A megyei önkormányzat továbbá elfogadta, hogy a vonatkozó törvényen felül, a megye által fenntartott intézmények minden dolgozóját megilleti az üdülési támogatás a törvény által előírt összegben. „Függetlenül az adott megyei intézmény dolgozóinak számától. Immár abban az esetben is jár az üdülési támogatás, ha a megyei intézmény dolgozóinak száma nem éri el a törvény által garantált alsó határt, 49 dolgozót. A megyei önkormányzat mai döntésével e határozathoz az anyagi forrásokat is hozzárendelte. Az üdülési támogatás a vonatkozó törvény értelmében aktív idegenforgalomra, vagyis szlovákiai helyszínen való üdülésre használható fel” – tette hozzá Farkas Iván, az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportjának frakcióvezetője.

További fontos döntés régiónk szempontjából, hogy a megyei önkormányzat jóváhagyta a műemlékek felújításának támogatásáról szóló új általános érvényű rendeletet is, amely egy-egy ilyen jellegű megyei támogatás határértékét megnöveli 4 500 euróra és bevezeti a pályázat szerény, 30 %-os társfinanszírozását a pályázó által. Zselízen ez három objektumot érinthet az Esterházy kastélyt, az Esterházy mauzóleumot és a Szent Jakab-templomot.