A 16. század elsõ éveiből, Németjárfalváról származó úrmutató részlete az Agnus Dei - az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon című kiállításon a Pesti Vigadóban 2019. október 29-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Agnus Dei – az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon címmel nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban. A tárlatot Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg kedd este.

A 250 tárgyat, műalkotást felvonultató kiállításról Erdő Péter elmondta: ötvösművészeti tárgyak, tabernákulumok, kelyhek, monstranciák, textilművészeti tárgyak és képzőművészeti alkotások szerepelnek a tárlaton.

Kiemelte: a kiállításon nemcsak a hivatalos egyházi kultusz tárgyai jelennek meg, külön termet kaptak a népi vallásosság emlékei. Apróbb tárgyak egész sora bizonyítja – tette hozzá -, hogy még a hétköznapi élet tárgyaiban is kifejeződik az eucharisztia iránti tisztelet. (Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a szentmisén Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret és bort.)

Erdő Péter megjegyezte: bár túlnyomórészt katolikus tárgyakat mutatnak be, a testvéregyházak emlékei, például a protestáns egyházak úrvacsora-tiszteletének tárgyai is megjelennek a tárlaton.

A bíboros kitért arra is: a kiállításon szerepel egyik kedvenc képe, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) osztrák festő Az utolsó vacsora című festménye. A képet megrendelője eredetileg templomba szánta, de Maulbertsch, “aki többnyire illuminált állapotban alkotott”, az utolsó vacsora szereplőit is ilyen, “emelkedett hangulatban” ábrázolta. Így a kép végül nem templomban, hanem a refektóriumban, vagyis az ebédlőben kapott helyet.
Erdő Péter rámutatott: a festményen két világ találkozik. Egyrészt megjelenik az utolsóvacsora-ábrázolásokon megszokottnál derűsebb hangulatú, mulatozó társaság, és ezt a kortárs megrendelő joggal érezhette blaszfémiának. Másrészt azonban láthatóvá válik a képen az eksztázis, érzékeltetve, hogy ami az utolsó vacsorán, az oltáriszentség alapításakor történt, messze meghaladja a földi dimenziót.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond az Agnus Dei – az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon című kiállítás megnyitóján a Pesti Vigadóban 2019. október 29-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: “kevés méltóbb előkészítő alkalma lehet a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK), mint ez a kiállítás, ezért a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) számára öröm és valódi megtiszteltetés, hogy támogatóként részt vehetett a kiállítás létrejöttében”.

Hozzátette: a következő évben más programoknak is helyszínt biztosít majd az MMA, így például az Eucharisztia 2020 kiállításnak a Műcsarnokban.

Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a NEK előkészítő bizottságának vezetője arról beszélt:

akárcsak a 2020-as NEK, ez a kiállítás is arra szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy “az oltáriszentség titka mennyire jelen van a nép életében, hagyományaiban és művészetében, mennyire megihlette elődeinket és a kortárs művészeket is ez a titok”.

„Katolikus hitünk alapja”, hogy ebben az egyszerű ostyában a „szentmise révén Isten valóságosan jelen van”, és „akit ez a titok megérint, annak a lelkében valami átalakul” – tette hozzá Mohos Gábor.

A Szentmise a kecskeméti piarista templom főoltáránál című festmény az Agnus Dei – az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon című kiállításon a Pesti Vigadóban 2019. október 29-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

A január 19-ig látogatható kiállítás szervezői a NEK általános titkársága és a Keresztény Múzeum, támogatója az MMA, kurátorai Rákossy Anna és Kontsek Ildikó.

A tárlaton a liturgikus ötvöstárgyak mellett templomi zászlók, könyvek, imalapok, régi, úrnapi körmenetekről készült fotók, filmrészletek láthatók és gregorián énekek, népénekek, misztériumjátékok, népi imádságok hangfelvételei hallhatók.