Bihari Antal eddig főleg a párkányi térségben volt ismert az Esztergomi Körzeti Televízió tulajdonosaként, illetve a ma már országos rangú Szent István díj létrehozójaként. Most, hogy idén ezt a rangos díjat a kuratórium a Csemadok 70. évfordulója alkalmából a szövetségnek adta, országszerte többen is megismerték őt, mert ezt a díjat neki is köszönhetjük.
Azt talán sokan nem tudják róla, hogy számára nem „légből kapott” hír volt a Csemadok 70. évfordulója. Lassan huszonöt éve ( a körzeti TV létrehozása), de még inkább a Mária Valéria híd átadása óta rendszeres látogatója előbb a Párkány környéki, majd egész Érsekújvárig és Komáromig, Zselízig terjedően a Csemadok-rendezvényeknek, melyeket szorgalmasan közvetített nemcsak térségünkben, hanem az Esztergom térségében lévő településekre is.
Az itt élők neki köszönhetően érezték, hogy micsoda öröm viszontlátni műsoraikat, a Duna túlpartján élők pedig nemcsak ízelítőt kaptak a felvidéki magyarság műsoraiból, de olykor megismerhették az itt élők értékeit, nehézségeit is.
Amikor 2011-ben megkapta a megyei Prima Díjat, Bihari Antal így vallott a felvidéki magyarság iránti elkötelezettségéről, Szőgyénhez való kötődéséről: „Nagyszüleimet innen telepítették ki Dunaszentmiklósra. Régi álmom, hogy egyszer a televízió által összekössem a két település között fekvő régiót. Gyakran forgatunk Szlovákiában is. Szeretünk ide járni, fontosnak tartjuk a kapcsolattartást az itteni magyarokkal.”
A nézői visszajelzések is azt igazolják, hogy az Esztergomi Körzeti Televíziónak egyre nagyobb a nézőtábora a Duna mindkét oldalán. Most, a tizenhetedik díjátadáson a Csemadokot tisztelte meg a kuratórium a Szent István-díjjal.
A méltó és rangos ünnepségen, miniszterek és államtitkárok, s az egykori köztársasági elnök jelenlétében megtartott rendezvényen Esztergomban szinte minden rólunk szólt.
Bihari Antal itt határozta el, hogy a nyilvánosság elé tárja vallomását a szülőföldről, az itt élő emberekről, a szőgyéniek sorstragédiájáról. Ezt a műsort levezető Kondor Katalin olvasta fel, mert az emlékek lelkileg ma is megviselik őt.
„A Szent István-díj emlékéremmel kitüntetett Dániel Erzsébet évről évre magas színvonalú vetélkedőt szervez „Szülőföldem, szeretlek” címmel középiskolás gyerekeknek. Ott hangzott el a következő megállapítás a kitelepítettekről: Ezek az emberek mind hősök voltak, mert úgy vállalták magyarságukat, hogy a biztos otthonukat, szülőföldjüket hagyták maguk mögött, amikor az anyaországot választották” – vallotta Bihari.
Bihari Antal nagyszülei német származásuk ellenére magyarnak vallották magukat. Öt gyermekük közül Rozália és Mária férjhez ment, János megnősült, így maradtak a szülőföldön, Szőgyénben. A két fiatalabb gyermeket, a 17 éves Bélát és az alig 16 éves Magdolnát a szülőkkel együtt bevagonírozták, majd a határon átjutott szerelvényt három napig a tatai állomás vakvágányán tartották. A borzalmak után még szerencséjük volt, mert a becsületes svábok lakta településen, Dunaszentmiklóson helyezték el őket.
A falunak nemsokára kocsma kellett, s a hatalom nyomására a kitelepítettől vették el a ház első két szobáját. Innen is tovább kellett menniük. Végül Esztergom-kertvárosban, ott is kötődésük megerősítéseként az Eperjesi utcában leltek békére.
A Felvidéken maradt legidősebb lányuk egy nagyon jó kiállású, jó szervezőkészséggel rendelkező, igen tehetséges unokának örvendhetett. A szülei nagyon helyesen a szőgyéni magyar alapiskolába járatták. Sárai Zoltán a nyitrai egyetem elvégzése után 26 éves agrármérnökként a Barti Szövetkezet elnöke lett. A Magyar Koalíció Pártja érsekújvári járási alelnökévé, majd a CSEMADOK szőgyéni alapszervezetének elnökévé választották. A Mária Valéria híd megépítését szentesítő okmányok aláírása előtt egy héttel, 32 évesen tragikus körülmények között elhunyt. A korabeli újságok az államtitkári poszt várományosaként írtak róla, de Duray Miklóstól megtudtuk, hogy akár a miniszteri bársonyszék is elérhető közelségbe került számára.
Ezzel csak jelezni szeretnénk kételkedő felvidéki honfitársainknak, hogy magyar alapiskolából is el lehet jutni a legmagasabb posztig.
A Szent István-díj alapítója szerint ha a kitelepítettek hősök voltak, akkor azok a honfitársaink is, éljenek akár a Felvidéken, Erdélyben vagy bárhol, akik a szülőföldjükön maradtak és a sokszor igen nehéz körülmények között is vállalják magyarságukat, kiállnak jogaikért és gyermekeiket magyar óvodába, magyar alap- és középiskolába adják, számunkra ők is hősök.
A Felvidéken hőseink nagy része a Csemadok tagságából került ki.
Bihari Antal eddigi munkásságáért 2016. augusztus 20-án átvehette a köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkeresztjét.
