Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása közvetlen összefüggésben van a politikával. Marián Kočneren és az összeköttetésein keresztül a felelősség fő terhe a Smerre hárul. Hogyan lehetséges mégis, hogy a gyanú ellenére Robert Fico projektje már másfél éve tartja a támogatottságát? Erre a kérdésre keresi a választ a .týždeň.sk kommentárja.
A Kuciak-gyilkosság utáni történések logikusan azt feltételezték volna, hogy a Smer preferenciái csökkenni fognak. Erre több ok is van, de elegendő csupán azt a tényt említeni, hogy Robert Fico volt kormányfő közvetlen szomszédja volt Marián Kočnernek a Bonaparte lakótömbben. És ne feledjük azt sem, kinek a jelöltje volt Monika Jankovská bírónő, Kočner „majmocskája“ az igazságügyi államtitkári poszton. De ha mindez nem lenne elég, a Smert Kočnerrrel összekötő fő érveknek ennek az embernek a Smer alelnökével, Martin Glváč-csal folytatott kommunikációja adja.
A kettőjük közötti kommunikáció átiratából (amit Glváč igyekszik ködösíteni) egyértelmű, hogy ez a kettős baráti viszonyban volt. Nem beszélve Kočner csalijának, Alena Zsuzsovának a csiklandós fotóiról, amelyeket a parlamenti alelnök Glváčnak küldözgetett.
A kártékonyság ilyen magas foka ellenére Glváč még mindig csak az időt húzza, és elodázza a lemondását. De honnan van ehhez mersze? – teszi fel a kérdést a .týždeň.sk.
Ha elvonatkoztatjuk magunkat a ténytől, hogy Martin Glváč a Smer hátterében (főleg Pozsonyban) rendkívül erős játékos, még mindig van egy adu a kezében, ami bátorságot adhat neki. Ez pedig a választói támogatottság. A Smer preferenciái 2017 decemberében 25,5 százalékos szinten voltak. S milyen változás történt a gyilkosságot követő tiltakozó akciók, illetve a kormányfő meg a belügyminiszter lemondása után a Smer választói körében? Minimális. A Focus nemrégi felmérése szerint a párt támogatottsága még mindig 22 százalék.
Igénytelen választópolgár
Ez a jelenség szöges ellentétben van más pártok választói támogatottságának fejlődésével azoknak a múltbeli botrányai után. Amikor például kirobbant a Gorilla vagy a Sasanka botrány, az addig két legerősebb kormánypárt, azaz az SDKÚ és az SaS hatalmas visszaesést mutatott. Az SDKÚ a 2010-es választási eredményével összehasonlítva csaknem 10 százalékot bukott, a Szabadság és Szolidaritás pártja pedig több mint 6 százalékot. Mindkét párt épphogy elérte a választási küszöböt.
A Smer viszont, amelynek az elnöke kólát iszogatott a Vazov utcai konspirációs lakásban, 10 százalékot nőtt akkor, és egyértelműen nyerte a parlamenti választást. Ez a helyzet is azt mutatja, hogy a Smer választója jelentősen eltér a politikai ellenfeleinek választóitól.
Michal Novota politikai elemző szerint ez az egyik fő oka, miért nem csökken a Smer támogatottsága a botrányok ellenére. Novota felhívja a figyelmet az úgynevezett „buborékeffektusra” is – arra, hogy a polgárok bizonyos része ugyan nagyon intenzíven követi az aktuális botrányokat, de ezek nem a Smer választói.
Novota kutatásai ráadásul azt mutatják, hogy a Smer választójának teljesen mások az elvárásai a kormányzó hatalommal szemben, mint más ellenzéki pártok választóinak. Ennek a választótípusnak ugyanis saját magával szemben sincsenek nagy elvárásai, ezért aztán a politikai képviselőitől sem vár nagy reformokat, inkább csak az erős kéz uralmát és a status quo megtartását.
A Smer preferenciái valószínűleg elérték a keménymag szintjét
Oľga Gyarfášová és Vladimír Krivý szociológusok a Hogyan változik a szlovák társadalom? című kiadványukban egy olyan szókapcsolattal határozták meg a Smer választóit, amely egymásnak ellentmondó:
„konzervatív baloldaliak”, azaz az identitásuk tekintetében nemzetiek és keresztények, egyúttal azonban az érzelmek tekintetében baloldaliak.
Az elemzők szerint a Smer magját elsődlegesen az idősebb generáció képezi, a vidéki és szociálisan gyengébb rétegek. Karol Wolf, a Dynamic Relations PR ügynöksége igazgatója szerint azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Smer eredeti 30-35 százalékos támogatottságáról jutott a mai 18-22 százalékos szintre, ami egyharmados csökkenést jelent. A Smer preferenciái véleménye szerint valószínűleg elérték a választói keménymag szintjét, akik hűek maradnak a párthoz.
Új vezető?
Az egyik fontos tényező, ami 20 százalék fölött tartja a Smert, az új és fiatal kormányfő, Peter Pellegrini személye lehet. A Focus ügynökség szeptemberi felmérése azt mutatja, hogy a Smer választói körében Pellegrini támogatottsága majdnem megegyezik Ficóéval.
Az elemző szerint azonban nem ez az, ami stabilan tartja a Smer preferenciáit, szerinte Pellegrinit még mindig az idegen akarat végrehajtójának tekintik inkább, nem pedig valódi vezérnek.
Tény viszont, hogy Pellegrini nagyobb közkedveltségnek örvend más pártok választói közt (főleg az SNS és a Most-Híd választói körében), ami fontos jelzés lehet a párt sikeres jövője szempontjából,
mondjuk a koalíciós potenciálját illetően. S ha a háttérben tudjuk is, hogy a pártelnök és a kormányfő között feszültség van (Fico máig bánja, hogy engedett a nyomásnak, és lemondott a kormányfői székről), kívülre teljesen pragmatikusan és észszerűen viselkedik a párt (gondoljunk csak Pellegrini listavezetői helyére). Leegyszerűsítve, ha Pellegrini nem is játszik döntő szerepet a preferenciák 20 százalék felett tartásában, a személye alapvető a Smer jövője szempontjából, vélik az elemzők.
Gyenge konkurencia
De az is segíti a Smer preferenciáinak szinten tartását, hogy gyakorlatilag nincs konkurenciája. És Ficóék évek óta tudatosan erre törekednek. Azt, hogy 2012-ben a Smer a legjobb választási eredményt érte el, nemcsak az ellenzéki pártok visszaesése okozta a Gorilla következtében, hanem az is, hogy Ficóék rendkívül hatékonyan „kirabolták” a természetes konkurens pártjaikat, az SNS-t, a HZDS-t és az olyan kisebb pártokat, mint a KSS vagy az SDA.
Ficóéknak azóta is sikerül bárminemű baloldali alternatív törekvést elnyomniuk.
Grigorij Mesežnikov politológus szerint Fico a lehetséges ellenlábasait sikeresen „eltakarította” úgy, hogy diplomáciai szolgálatra küldte őket. Gondoljunk csak Peter Weissre vagy Ján Migašra. Vagy a regionális politikai karrierjüket támogatta, mint Milan Ftáčnik esetében.
Csak egy népi típusú kriptokommunista párt válthatja fel a Smert
A Smer nem modern európai párt a tematikáját tekintve sem. Olyan volt privatizőrök projektjeként alakult, mint Široký, Poór, Kiňo, Brhel, Gabriel, Fiľo és a többiek. Ezek a részvényesek ismertek voltak már azelőtt is, évekig a HZDS hátterében álltak. A Smer megalakulásától már 20 év eltelt, és azóta sem bukkant fel egy olyan párt, amely legalább megnyesegethetné a támogatottságukat.
Drucker nemrégiben alakult pártja sem lesz erre alkalmas az elemzők szerint, sokkal inkább a jobbközép pártoktól vesz majd el szavazatokat, és Harabintól sem várható halálos csapás a Smerre. Karol Wolf szerint a Smer jelentős hanyatlását csak a választói magjának elbizonytalanodása okozhatná.
A Smerben ráadásul a HZDS-től eltérően nincsenek olyan személyiségek, akik képesek lennének Ficóval szembeszegülni. Így aztán, Mesežnikov szerint,
ha a jövőben valaki felváltja a Smert, az csak egy kriptokommunista népi típusú párt lehet. Vagyis egy posztkommunista veretű néppárt, amely úgy képes kommunikálni az értékeit, hogy ne legyenek kétségek a baloldalisága felől.
A Smer inkább vidéki és átlagos műveltségű választójának érdeklődését csak egy olyan párt kötheti le, amely nem posztmaterialista vagy progresszív. És ennek a pártnak a vezetőjének karizmatikus baloldali profilú embernek kell lennie. A Szociológiai Intézet A gyengéd forradalom és a november utáni fejlődés a polgárok szemével című tanulmánya szerint az 1989 utáni változásokat a legkevésbé a Smer választói támogatják. Meglovagolni tehát a „régi szép idők” nosztalgiahullámát nem lenne rossz taktika egy ilyen vezető részéről. A konkurenciaharcban azonban rendkívül nehéz dolga lesz annak a pártnak, amely a Smert balról akarja majd legyőzni, írja a .týždeň.sk.
