A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Bevezető előadásában a kormányfő arról beszélt, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban.
Orbán Viktor ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak, valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A miniszterelnök kiemelte: szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.
Áder: Harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek
A magyarok igazságáért harminc évvel ezelőtt küzdőket állította a mai, nehézségekkel küzdő fiatalok elé példaként Áder János pénteken, amikor a Sándor-palotában látta vendégül a Magyar Állandó Értekezlet részvevőit. Az államfő pohárköszöntőjében hangsúlyozta: harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek. A köztársasági elnök emlékeztetett:
1989 előtt a kisebbségben élő magyarok még az anyaországgal való szoros kötelékbe se kapaszkodhattak, ez pedig a kommunista diktatúrákban duplán volt keserűség számukra.
Három évtizede azonban „megteremtettük annak feltételét, hogy minden lehetséges módon kinyilvánítsuk összetartozásunkat” – hangsúlyozta.
Azóta egy generáció szabadságban nőtt fel, ám nekik is meg kell vívniuk a saját küzdelmeiket – mondta. Hozzátette: ők valahányszor nehézségekkel küzdenek, gondolhatnak azokra, akik egykor a saját egzisztenciájukat, szabadságukat és akár az életüket is kockára téve mondták ki a magyarok igazságát itt, a Kárpát-medencében.
Áder János a romániai forradalomnak szikrát adó és ezért a román titkosrendőrség által éven át megfigyelt Tőkés László mellett példaként állította Duray Miklós felvidéki magyar politikust, aki börtönben ült, mert tiltakozott az anyanyelvű oktatás felszámolása ellen.
Ugyancsak a fiatalok figyelmébe állította a kárpátaljai magyarok kulturális önszerveződéséért kiáll Fodó Sándort, akinek évekig nem volt munkája, valamin a vajdasági író Deák Ferencet is, akinek bezúzták a könyveit.
„Harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek” – hangsúlyozta Áder János –, akik a korábbi érdekvédelem erkölcsi erejéből pártokat, szervezeteket alakítottak: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a Magyar Közösség Pártját, a Vajdasági Magyar Szövetséget, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségét, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét.
Az elmúlt három évtizedben nem sikerült mindent megoldani – tette hozzá –,
összetartozásunk mindig munkát ad majd nekünk
– szólt a MÁÉRT résztvevőihez a köztársasági elnök.
Semjén: az etnikai alapú magyar pártokat kell támogatni a szomszédos államokban
A Magyar Állandó Értekezlet újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz, hogy a testület az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet pénteki budapesti plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette:
2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz.
A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult a MÁÉRT ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, melynek képviselője – bár meghívták – nem jelent meg. Ez utóbbit „elég botrányosnak” tartotta. Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.
Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta:
az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a Magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.
A magyar politikai pártoknak támogatniuk kell a szomszédos államok magyar közösségeit
A Magyar Állandó Értekezlet elvárja a magyarországi politikai pártoktól, hogy támogassák a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket. Egyebek között ezt tartalmazza a szervezet 18. plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat, amelyet a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken juttatott el az MTI-hez.
A dokumentum szerint a résztvevők örömüknek adnak hangot, hogy az Országgyűlés 2018 decemberi döntésének köszönhetően a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – így a vajdasági, kárpátaljai és diaszpórában élő magyarok – is részt vehettek az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa és benne nemzetünk sorsának alakításában.
Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit. A program első két ütemében létrejövő több mint száz új, illetve közel hétszáz felújított bölcsőde révén a magyar identitás megőrzésének alapjait sikerül megerősíteni. Örömüket fejezik ki annak kapcsán, hogy a program a harmadik ütemmel folytatódik.
A MÁÉRT résztvevői sikeresnek ítélik a kibővült Határtalanul programot, amelynek keretében az idei évben már több mint százezer diák utazásának támogatása valósul meg – olvasható a zárónyilatkozatban. Ugyancsak sikeresnek ítélik a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve programot, amelynek köszönhetően folytatódott a nemzetünk alapját jelentő magyar családok támogatása a külhonban.
A zárónyilatkozat szerint a résztvevők megállapodnak abban, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve legyen.
A magyar szórvány napján elismeréssel adóznak a szórványmagyarság példás kiállása, magyarságához való ragaszkodása előtt. Üdvözlik, hogy a Petőfi Sándor program keretében folytatódik a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban. Örömüket fejezik ki, hogy az idei évben is újabb közösségekben tud az anyaország az ösztöndíjasok révén személyesen is jelen lenni, támogatni a szórványban működő magyar szervezetek identitásőrző és közösségépítő munkáját.
A MÁÉRT támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit, képviseli a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az Európai Unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is.
Arra biztatják a magyar közösségek képviselőit, hogy minél szélesebb körben nyújtsanak tájékoztatást a Nemzeti Régiókért európai polgári kezdeményezésről, hangsúlyozzák az aláírások összegyűjtésének fontosságát. Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség ezúttal is közreműködik a magyarországi aláírásgyűjtésben.
A résztvevők megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztások és hatósági intézkedések megsokasodását, az úzvölgyi katonatemető ügyében történt elfogadhatatlan eljárásokat. Határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Szorgalmazzák, hogy a román kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Románia megfeleljen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló egyezményben vállalt kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Szorgalmazzák a román jogrendben már meglévő kisebbségi jogok érvényesítését a gyakorlatban.
Ellenzik és aggodalommal figyelik a Beke István és Szőcs Zoltán elleni koncepciós büntetőeljárást, amely célja a magyar közösség megfélemlítése.
Felvidék vonatkozásában fontosnak tartják, hogy a magyar nemzeti összefogáson alapuló felvidéki magyar érdekképviselet a 2020. február 29-i szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba.
AMÁÉRT résztvevői reményüket fejezik ki, hogy a szlovák állampolgársági törvény vonatkozó rendelkezését a szlovák törvényhozás akképpen módosítja, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik.
Támogatják az Európai Unió Szerbiával való tárgyalásainak folytatását, és bíznak abban, hogy ez a folyamat felgyorsul. Elismeréssel állapítják meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonyoknak és együttműködésnek.
A tanácskozás résztvevői bíznak abban, hogy Ukrajna Magyarországgal való jószomszédi viszonyának helyreállítása megtörténik, ennek pedig egyik fontos eleme a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása – olvasható a dokumentumban.
A Magyar Állandó Értekezlet tagjai számot vetve az elmúlt száz esztendő közös kudarcaival és sikereivel, elismeréssel adóznak mindazon teljesítmények előtt, amelyeknek köszönhetően nemzetünk erős, összetartozó közösségként köszöntheti a 2020-as esztendőt.
Elkötelezettek a magyarság határokon átívelő, a többi nemzet javát és gyarapodását is szolgáló egységének további erősítésében
– rögzítették a zárónyilatkozatban.
Aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését. A MÁÉRT tagjai felszólítják az ukrán hatóságokat a kárpátaljai magyar közösség alkotmányban is rögzített szerzett jogaink helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására.
(MTI)
A MÁÉRT XVIII. ülésének zárónyilatkozata ITT olvasható.
