Fotó: markiza.sk

Szlovákia lakosságát mélyen megrendítette az eperjesi gázrobbanás áldozatainak tragédiája. Az együttérzésen és a részvéten, sőt, a példás segítőkészségen túl az ilyen történések számtalan kérdést is felvetnek az emberekben, főként azokban, akik maguk is hasonló panelházakban élik mindennapjaikat. Ilyenkor tudatosítjuk igazán, hogy egy ehhez fogható tragédia a szerencsétlen véletlen folytán bárhol, bármikor bekövetkezhet. 

Önkéntelenül adódik a kérdés, vajon a kisebb falut kitevő létszámú embernek otthont adó épületeknek a tervezői, kivitelezői mennyire készültek fel egy ilyen nem várt eseményre? A SITA hírügynökség ezzel kapcsolatban kérdezte az illetékeseket.

Minden egyes építményt, köztük a tömbházakat is úgy kell tervezni, hogy a szerkezetük kibírja a rendkívüli helyzeteket, így a tűzeseteket is, állítják a Szlovák Építészmérnöki Kamara (SKSI) képviselői. Ugyanakkor meg kell felelniük a második építési alapkövetelménynek is, nevezetesen, hogy tűzesetkor omlásbiztosak legyenek.

„Az épületeket úgy tervezik és építik, hogy megfelelő biztonsággal ellenálljanak a háztartási fogyasztók esetleges gázszivárgása miatt bekövetkező lokális robbanás erejének is – maximum 5 kilopascalnak (kPa), átlagosan pedig két kilopascalnak“ – közölte a SITA hírügynökségnek adott nyilatkozatában Vladimír Benko, az építészmérnöki kamara elnöke.

Az eperjesi gázrobbanás szerinte rendkívüli erősségű volt, jóval erősebb az átlagosnál. „Bizonyára nagyon nagy mennyiségű gáz halmozódott fel, nem lokális háztartási fogyasztók szivárgása, hanem egy akár 400 kPa középnyomású utcai gázvezeték meghibásodása következtében“ – mutatott rá.

A múlt század hetvenes éveiben épült panelházban bekövetkezett robbanás miatt beomlott a lépcsőház. Ez is előregyártott házgyári elemekből készült, mint a többi panelházban, nemcsak Szlovákiában, hanem más európai országokban, illetve világszerte. „A tervezés és a kivitelezés idején megfelelt minden építési és biztonsági követelménynek“ – állapította meg Benko.

Lokális robbanás esetén szerinte lokális károk keletkeznek a robbanás helyén, de minden bizonnyal nem omlik össze a teljes lépcsőház. „Leggyakoribb, hogy a robbanáskor keletkezett nyomás kiegyenlítődése következtében a konstrukció leggyengébb fala omlik össze, ami a panelházak esetében a külső házfalakat, felső szint esetén pedig a tetőpanelt jelenti“ – állapította meg.

Ebben a vizsgálati fázisban a kamara elnöke szerint korai lenne a felelősök megnevezése, mivel a robbanás okának szakértői megállapítása nélkül lehetetlen konkrét személyek felelősségéről szólni.

„Az adott esetben meg kell várni a szakvéleményeket. A rendőrség és a tűzoltóság szakértőinek is szükségük van a kellő szakvéleményekre. Ezek alapján lehet majd megállapítani, kit és milyen felelősség terhel, ki milyen mértékben szegte meg a kötelességét, az előírásokat, s vajon ezek a mulasztások milyen szinten okozói a gázrobbanásnak“ – állapította meg Benko.

A legfontosabbnak azt tartja, hogy az illetékes szervek olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyekkel a leghatékonyabban megelőzhetők az ehhez hasonló tragédiák. A kamara szakmai segítséget nyújtott az eperjesi válságstábnak, a tűzoltóság és a mentőszolgálat szakértőivel átvizsgálták és dokumentálták a kevésbé sérült emeletek tartókonstrukcióinak állapotát“ – közölte Benko.

Szakértői csoportjuk célja volt továbbá a statikusok és a válságstáb munkájának segítése annak eldöntésében, miként távolítsák el a súlyosan megrongálódott felső szintek maradványait és szakvéleményt készíteni arra vonatkozóan, milyen állapotban vannak a lakóház tartókonstrukciói a nyolcadik emeletig terjedően, valamint segíteni a robbanás pontos okainak feltárását.

(Felvidék.ma/SITA)