A hétvégén került sor a Magyar Örökség-díjak átadására a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A kitüntetettek között szerepelt a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes is. A díjazott együttes méltatója Takács András, Magyar Örökség-díjas néptáncfejedelem volt.
Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a laudáció szövegét:
Tisztelt elnök úr! Tisztelt bírálóbizottság! Tisztelt megjelentek! Rövid méltatásomban, igyekszem önöknek bemutatni az immár ötven éve működő Szőttes Kamara Néptáncegyüttest,
a felvidéki magyar néptáncmozgalom egyik kiváló képviselőjét, létezése alatt mindenkori példamutató iránymutatóját.
A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes 1969-ben alakult meg. Alapítói az akkor már több mint tíz éve működő félhivatásos Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes tánckarából kivált táncosok voltak.
Az 1949. március 5-én megalapított Csemadoknak induláskor az volt az elképzelése, hogy
az újraindítható, újrainduló magyar kulturális életet a néphagyomány-kultúra jelentős igénybevételével építi ki.
Az új néptáncegyüttes vállalta a volt állami együttes, a Népes munkájának folytatását, alkotói irányzatának követését, a felvidéki magyar tánc-, ének-, zene- és szokáshagyományok feltárását, felgyűjtését, színpadi feldolgoztatását és terjesztését. A Csemadok ezért támogatta az új együttes létrejöttét.
Az 1960-as, ’70-es években Európa keleti felén a követendő példa a Mojszejev és az Alekszandrov szovjet együttesek voltak. Az Ifjú Szivek a hivatásos hazai cseh és szlovák állami népművészeti együttesek hatására fokozatosan erre az irányra állt rá. Ez ellen lázadtak fel a fiatalok és megalakították a maguk táncegyüttesét, amely a következő évben népi zenekarral, szólóénekesekkel kibővült és felvette a Csemadok Szőttes Kamara Néptáncegyüttes nevet.
A Szőttes meghatározó együttese a csehszlovákiai, később szlovákiai magyar néptáncmozgalomnak. Köszönhető ez mindenkinek, aki a Szőttesben ilyen vagy olyan formában közreműködött.
Elsősorban a rendkívül szuggesztív és igazából a Szőttes táncegyüttest alapító Quittner János koreográfusnak és Ág Tibornak, a későbbi népdalgyűjtő zenetudósnak.
Az első tíz évben az alapítók által kimunkált alkotói irányt követték az utánuk jövő vezetők is: Varga Ervin, Richtarcsík Mihály, Hégli Dusán és a többiek, akik mára jó nevű koreográfusok lettek. Időszűke miatt csak a legmagasabbra jutottakat neveztem meg, elismerve azt is, hogy számtalan amatőr táncegyüttest vezető koreográfusunk, mint táncos, gyakorlatilag a Szőttesben tanulta a későbbi koreográfusi munkája fontos alapjait.
A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes eddig mintegy huszonöt egész estét betöltő műsort alkotott. Egy-egy új műsorával évente 50-60 előadást megvalósítva bejárta, bejárja az egész Felvidéket.
A hetvenes években voltak olyan évek, hogy százon felüli volt a fellépéseik száma.
Rendszeresen szerepel a hazai magyar és szlovák országos népművészeti fesztiválokon. Nyaranta kéthetes tájoló fellépőkörutat valósít meg. A felnőttek részére Pozsonyban és az előadásai után az adott helyszínen táncházakat tart, valamint nyaranta néptánctábort szervez. Apró Szőttes néven gyermekcsoportot működtet. A gyerekek részére évente tánc- és játéktábort tart.
Az első hivatalos kiküldetéssel 1986-ban Olaszországban, a Goriziában tartott nemzetközi európai folklórfesztiválon nagy sikerrel szerepelt. Elnyerte a fesztivál aranyplakettel, oklevéllel és egymillió líra jutalommal járó fődíját, és az Örökös Aranydíjas Együttes titulust. 1990 óta sikeresen vendégeskedett más országok népművészeti fesztiváljain is: Magyarországon többször is, ahol 2000-ben harmadszor is elnyerte a Kiválóan Minősült Együttes megítélést, ezzel az anyaországunkban is a legjobb együttesek soraiba jutott. Meghívást kapott az amerikai és ausztráliai magyaroktól is, így oda is elvihette a Felvidék magyar és szlovák tánc- és dalkultúrája mellett az anyaországit és az erdélyit is. Idén októberben és novemberben is nagy sikerrel szerepeltek Buenos Airesben és Montevideóban is, ahol előadásokat és táncházakat tartottak.
A Szőttes együttesvezető-koreográfusai voltak: Quittner János 1983-ig, amikor elment Ausztráliába, s a helyébe léptek a tanítványai: Varga Ervin, Richtarcsík Mihály, Hégli Dusan, Füzék György, Péter Tímea, Oláh Attila, Konkoly László, Nagy Myrtil és a magyarországi hű barátok: Németh Ildikó, Szabó Szilárd, Gémesi Zoltán. Jelenlegi művészeti vezető: Gémesi Zoltán, tánckarvezetők: Balta Aranka és Füzék György, zenei vezető Hanusz Zoltán.
Az együttest a fellépéseken kiváló felvidéki és magyarországi zenészek, valamint hazai népdalénekesek egészítik ki. Az örökös szervezőtitkár-mindenes pedig a 2019-ben bekövetkezett haláláig az önzetlen Reicher Gellért volt.
A Csemadoktól, mint társadalmi szervezettől 1992-ben egy törvény alapján megvonták az állami költségvetési támogatást, s ez az együttest is sújtotta. Polgári társadalmi szervezetté alakult és önellátóként végzi áldásos munkáját. A Csemadok, mint volt fenntartó, a működésükhöz támogatásként a székházában próbatermet, irodát, viselet- és kelléktárt biztosít.
Az együttes munkájának részletes ismertetéseként a negyvenéves évfordulójuk alkalmával A Szőttes 40 éve címmel könyvet adtak ki.
A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes az 50 év alatt végzett kiváló munkájának az elismeréseként igazán megérdemli a Magyar Örökség-díjat, melyet a nevükben is ezúttal köszönök.
