Résztvevők (Pásztor Bence)

Érdekes és előremutató beszélgetésre került sor a Mátyusfüldi Nagycsaládos Egyesület szervezésében megtartott konferencián Felsőszeliben, november utolsó napján, ahol többek között a Kárpát-medencében működő családszervezetek hálózatának jövőjét elemezték.

Herbert Gábor, a Pécsi Nagycsaládos Egyesület elnöke köszöntötte a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit: a Felvidékről házigazdaként Pásztor Csabát, Magyarországról Nacsa Irént, a Vajdaságból Krizsán Vilmost és a délvidéki szórványból Gabona Ferencet.

Kiemelte a közös

kapcsolódási pontokat, amelyek az anyanyelv, az identitás, a hazaszeretet, az értékrend, a hálózatokban való aktív részvétel, mint például a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségében végzett közösségépítő munka (KCSSZ).

A beszélgetés résztvevői a KCSSZ életében szervező, alakító szerepet vállaló egyesületek vezetőiként kaptak meghívást erre az adventi időszakot megkezdő napra. Fontos kiemelni, hogy az asztalnál helyet foglaló vezetők között voltak a KCSSZ megálmodói és a hálózathoz később csatlakozottak is.

A beszélgetés bevezetőjében elhangzott, hogy szervezet létrehozására a magyarországi nagycsaládos egyesületek mintája volt a példa, mely ösztönzésül szolgált arra, hogy a Kárpát-medencében működő nagycsaládos egyesületek hálózatát hasonlóan megszervezzék. Így 2002-ben életre hívták a KCSSZ-t. Nagy előnye volt az induláskor, hogy ezen a szervezeten keresztül a magyar kormány támogatását is ki lehetett terjeszteni a határon túlra. A családegyesületek után egy másik családokkal foglalkozó hálózat is megalakult, ami a családokkal foglalkozó civileket fogta össze, szintén Kárpát-medencei szinten, ez a Családlánc.

Már az együtt gondolkodás elején megfogalmazták, hogy a hálózat jövőbeni programjai között ne csak közgyűlések, találkozók valósuljanak meg, hanem biztosítsanak teret a szakmai képzéseknek is, mint az induláskor.

Véleményük szerint ez a szervezet erősödéséhez, a mindennapi szervezeti működés biztosításához járulna hozzá.

A szakmai képzések célja az együttműködés, a személyes kapcsolatok kiépítése, erősítése, a tapasztalatcsere, az elért eredmények prezentálása, a közös élmények előremozdító hatása lehetne. Egybehangzó véleményként fogalmazták meg, hogy ezek a képzések szükségesek és vissza kell hozni azokat a szervezet jövőbeni céljai közé. A beszélgetés résztvevői megfogalmazták kérésüket, hogy a KCSSZ mindenkori vezetése dolgozza ki azokat a rövid és a hosszú távú stratégiai célokat, amelyek mentén az újabb és a régebbi tagszervezetek is megtalálhatják a helyüket a szervezet életében.

A résztvevők úgy látták, hogy a közös értékek építésének egyik módja, ha tanulnak egymástól, ám a tapasztalat amellett is szól, ha a hálózat előremutató feladatokkal bízza meg az olyan a tagszervezeteket, amelyekben ehhez erőt lát. Tapasztalatuk szerint ezzel növelni lehet egy-egy régióban a helyi civil szervezet tekintélyét, elismerését, ami a KCSSZ szempontjából is megerősödést jelent.

Hogyan látják a jövőt?

A kérdésre több szemszögből megvilágítva adtak választ:

– A civil élet működését a helyi, a megyei, az anyaországi támogatások biztosítják, de Kárpát-medencei szinten a civil szféra akár 10, 15, 25 éve ezektől függetlenül is megszervezi rendezvényeit. Ezért a támogatás egy eszköz, ami színesebbé, nagyobbá, bőkezűbbé tud tenni egy rendezvényt.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Herbert Gábor, a Pécsi Nagycsaládos Egyesület elnöke, a Felvidékről, a házigazdaként Pásztor Csaba, Magyarországról Nacsa Irén, a Vajdaságból Krizsán Vilmos és a délvidéki szórványból Gabona Ferenc (Fotó: Páasztor Bence)

– Ugyanakkor a határon túli szervezetek elkötelezettsége, a magyar közösség nemzeti szintű összetartása nem a körülmények függvénye, hanem az egyes nemzetrészek civil szervezetei között meglévő erős, példaértékű kapcsolatoké.

– A hálózat jövőjét is ezek a kapcsolatok biztosítják. Ezért feladatként azt is előrevetítették, hogy a generációváltásra fel kell készíteni a fiatalságot. Ennek fő vonala kell legyen a Kárpát-medencében való gondolkodás, a hagyományos programok továbbvitele, a nagyobb feladatokra és vállalásokra való felkészítés.

A KCSSZ és a Családlánc Kárpát-medencei tagszervezetei, mintegy 94 civil szervezet 15 éves működése során sok kérdés merült fel, ami változást idézett elő. Javaslatként hangzott el, hogy a jelenlegi vezetésnek, elnökségnek is figyelembe kell vennie, hogy változásra, változtatásra, a fejlődési lehetőség biztosítására is megfogalmazott igény van.

Az együttgondolkodás eredményeként mintegy üzenetként megfogalmazták, hogy a KCSSZ éljen a jelenleg biztosított lehetőséggel és a szervezet fejlődését tartsa szem előtt, mind a személyes kapcsolatok építése, mind az utánpótlás kinevelése területén.

További érdekes előadások is bővítették a résztvevők látókörét.

A kémiai szerek elterjedése hogyan hat a termékenységre és az egészségre?

Az ember által előállított anyagok sok esetben szennyezik és károsítják a környezetet. Ezek sok esetben gyomirtók, növényvédő szerek, melyek kiterjedt alkalmazása világszerte fontos része a mezőgazdasági folyamatoknak.  Ezek alkalmazása szükségszerű, viszont felhalmozódás esetén veszélyeztethetik az egészséget.

Szabó Csaba, a Gödöllői NCSE elnöke (Fotó: Pásztor Bence)

A családalapítás vonatkozásában a fogamzóképességre is hatással vannak. Magyarországi statisztika szerint 150 ezer házaspárnál ütközik nehézségbe a gyermekfogantatás, 50%-uk esetében bizonyítottan a kémiai szerek káros hatásai miatt. A férfiak termékenysége 60%-kal romlott, ami az alacsony demográfiai eredményekben is megnyilvánul.

A népesedési kerekasztal javaslatai – az ökológiai gazdálkodás előmozdítása, egészséges élelmiszerek előállítása és fogyasztása – ezért nagyon aktuálisak.

Az előadó javaslata szerint mindenképpen világszerte érdemes mérlegelni, hogy a modern fejlődés vívmányai milyen hatással vannak az egészségre, illetve a családalapítási tervekre.

Vajdaság – példaértékű népesedési és családgondozási cselevési program

A vajdasági népesedési és családgondozási cselevési programot Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke mutatta be.

Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke (Fotó: Pásztor Bence)

A fő intézkedések, amelyek példaértékűek lehetnek a felvidéki civil szféra számára is, olyan elemeket tartalmaztak, mint a családgondozás, a családbarát rendezvények szervezése, állandó elismerő díjak alapítása, kedvezmények biztosítása a nagycsaládosok számára.

Az akcióterv kidolgozása önmagában nem hoz eredményt, ezért Krizsán Vilmos javasolta, hogy hasonló terv kidolgozása esetén mindenképpen kérjék a civil vezetők az önkormányzatok, az oktatási intézmények, az egyházak, a vállalkozók és a média közreműködését.