Idén emlékeztünk Boldog Salkaházi Sára szociális testvér születésének 120., és halálának 75. évfordulójára.
Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán. 1929-ben Budapesten belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol a társaság szabályzata szerint előbb egyszerű, majd örök fogadalommal, teljesen Istennek szentelte életét.
Életmottóját Izaiás prófétától kölcsönözte: „Alleluja! Ecce ego, mitte me! – Alleluja! Íme, itt vagyok, engem küldj!” Élete során sokirányú szociális, mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. A II. világháború idején részt vett az üldözöttek mentésében.
1941 februárjától a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének vezetője volt, és a mozgalom lapjának szerkesztője. Három év alatt öt új otthont alapított közel háromszáz férőhellyel. Megkezdte a munkásnők főiskolájának szervezését is.
Állandóan utazott, tanulmányi és lelki-napokat tartott, gyűléseket szervezett. Írásaival határozott katolikus ideológiai programot adott az elpogányosodott, fasizálódó közszellem ellenében.
Egyre jobban égett benne a vágy, hogy felajánlhassa életét „azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldöztetése következne be”.
Az engedélyt megkapta, és az életfelajánlás – teljes titoktartással – a központi és a kerületi elöljáró jelenlétében 1943. szeptember 14-én megtörtént a budapesti anyaház Szentlélek-kápolnájában. Felajánló imájában Sára testvér ezt mondta:
„Ó fölséges Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám, ki engem végtelen szeretetedből megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó, édes Jézus Krisztusom! Aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó, drága Szentlélek! Aki kegyelmek bőségét zuhogtatod rám, s aki nekem, méltatlannak a hivatás kegyelmét és a Társaságot ajándékoztad, ó, legteljesebb Szentháromság, én ma a Társaság és a testvérek iránti hálából és szeretetből felajánlom magam, mint a Társaság áldozatát! Azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldöztetése következne be és legbölcsebb végzésed szerint gondviselésed tervében nem lenne benne halálom:
Fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek – különösen az öregek, a betegek és a gyengék – életéért, és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ő életüket és kíméld meg őket a megkínoztatástól, a fenyegetésektől, és főként pedig a hűtlenségtől Irántad, az Egyház, a hivatás és a Társaság iránt.
Amennyiben isteni végzésed terveiben az én halálom benne foglaltatik, ebben az esetben is fogadd el életemet-halálomat, mint értük való áldozatot. Ezt a felajánlást teszem Lelki-atyám és Elöljáróim engedélyével, édes Szűzanyám keze által, Szent József, Szent Benedek Atyánk, Avilai Nagy Szent Teréz, Szent Sára és Szent Őrzőangyalom segítségét kérve, nem a magam erejében, hanem a teljes Szentháromság kegyelmében bízva. Ámen. Ó, édes Jézusom, teljes megnyugvással és készséggel fogadom már most a halál azon nemét, amely Neked tetszik, az összes vele járó gyötrelmekkel, fájdalmakkal és szenvedéssel együtt. Ámen.”
Isten – Sára testvér – életfelajánlását elfogadta. Vértanúsága – 1944. december 27-én – beteljesedett. Az antifasiszta és zsidómentő akciókban kockázatokat vállaló szociális testvérek közül senkinek nem történt bántódása, a világháború pusztításai következtében egyetlen testvér sem vesztette életét.
A világban lenni, de nem a világé lenni – mondta gyakran Sára testvér. Valóban – a világban élünk. Zarándokok vagyunk. Sajátos életutat járunk, de van egy közös küldetésünk: megmenteni a lelkeket, akiket Isten reánk bízott. Könnyen elcsábíthat minket is a nyugodtabb, könnyebb, kényelmesebb élet utáni vágy. A csalogató reklámok hatására sokszor mi is jobban vágyjuk a földi javakat, mint az örök élet kincseit. Köszönet és hála, hogy közös imánkkal – határon innen és határon túl – most előnyben részesítettük az evangéliumi értékrendet, ezzel is bizonyítva, hogy a létünkről az örök élet szemszögéből gondolkodunk úgy, mint Sára testvér. Ez a magatartásunk erősödjön bennünk, az új esztendőben is.
A szentmisében imádkoztunk az állhatatosság kegyelméért, hogy sajátos életutunkon járni soha meg ne szűnjünk, és a legnagyobb megpróbáltatások közepette is bizalommal ismételjük – Jézusom, bízom Benned. Imádkoztunk azért is, hogy felismerve Isten akaratát, mi is készek legyünk Isten tervének következetes teljesítésére.
Sára testvért, 75 éve – 1944. december 27-én hurcolták el a társaság egyik házából és menekültjeivel együtt még aznap a Dunába lőtték. 2006. szeptember 17-én, Budapesten XVI. Benedek pápa megbízásából dr. Erdő Péter bíboros úr iktatta a boldogok sorába.
Boldog Salkaházi Sára testvér 1938-39-ben a szepsi és a kassai, majd később a Técsői és a Rahói járás szociális előadója volt. 1938. november 7-én Budapestről Kassára tartva egy éjszakát a szepsi plébánián töltött.
2018. november 7-én letettük a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont épületkomplexumának alapkövét…
A szerző Szepsi esperes-plébánosa.
