Őseink értékeit magunkban hordozzuk, lelkünk, szívünk részei, meghatározzák gondolkodásunkat, olyannyira részeink, hogy sokszor nem is tudatosítjuk, természetesnek vesszük, mint a levegővételt. Ezt felismerve a Magyar Országgyűlés 2012 tavaszán elfogadta a magyar nemzet értékeiről és a hungarikumokról szóló törvényt.
A hungarikumról szóló törvénynek köszönhetően megkezdődött az értékek tudatos felkutatása, megalakultak az értéktár bizottságok és a Lakitelek Népfőiskolának köszönhetően számos kollégium mérte fel egy-egy régió értékeit, így a Garam mente vagy a Martos Kollégium, 2019 tavaszán és őszén pedig a Zoboralja Kollégium is, melynek szakmai vezetője Tóth Klára, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának alelnöke, technikai vezetője pedig a Népfőiskola részéről dr. Horváth Zsolt volt.
A kollégiumok munkája egy konferenciával zárult december 14-én Pogrányban, amelyen a résztvevők a Zoboralja Kollégium című kötetet is kézhez kapták.
A kötetben a Nyitrai járás magyar értékeit mutatják be, amelyeket azokon a településeken gyűjtöttek, ahol még élnek magyarok. A kötetben Aha, Alsóbodok, Alsószőlős, Babindál, Barslédec, Berencs, Csiffár, Csitár, Gímes, Kalász, Kolon, Menyhe, Nyitraegereszeg, Nagycétény, Nyitracsehi, Nyitragerencsér, Nyitrageszte, Pográny, Vicsápapáti és Zsére értékeiről olvashatnak.
A Zoboralja Kollégium szakmai konferenciája előtt fellépett a Kösöntyű Néptáncegyüttes. Az együttest 1993-ban Lezsák Sándorné Sütő Gabriella alapította. 2013-ban elnyerték Lakitelek Közművelődési díját, 2015-ben tevékenységüket helyi értékké, 2017-ben megyei értékké nyilvánították.
Horváth Zsoltnak, a Zoboralja Kollégium technikai vezetőjének köszöntője után Presinszky Laura, Pográny polgármestere üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta: a gyökér táplál és nekünk kötelességünk átadni és megőrizni az értékeinket, s ebben az anyaország nagyon sokat segített a Zoboraljának. A kollégium 20 településen kutatott, hogy feltérképezzék azt az örökséget, amelyet őseink ránk hagytak.
Negyvenen vettek részt a Zoboralja Kollégium munkájában, köztük tizenkilencen olyanok, akik még korábban nem végeztek ilyen munkát, felvidéki kutatók is – mondta Horváth Zsolt, majd a kutatók röviden bemutatták a települések értékeit.
A bemutatók után Tóth Klára, a projekt szakmai vezetője elmondta: végigjárta a kutatás összes fokozatát, hiszen adatközlő, koordinátor és kutató is volt. Ennek köszönhetően rájött arra, mennyi értékünk van, melyek mellett elmennénk anélkül, hogy tudomást szereznénk róluk. Bízik benne, hogy ezután tudatosan, akár az értéktár bizottság munkájába bekapcsolódva is folytatódik ez a nagyon áldásos munka.
Lezsák Sándor, a Lakiteleki Népfőiskola vezetője, a Hungarikum Bizottság tagja, a Magyar Országgyűlés alelnöke beszédében elmondta: a Zoborlaja Kollégium címem megjelent kötet az öt év alatt a huszonötödik könyv, s mindegyik kutatásban nagyjából húsz település értékeit kutatták fel, az évek alatt 1100 ember kutatott, köztük egyetemisták is. Lezsák kifejtette: a kötetnek akár Kincses Zoboralja is lehetne a címe.
Önmagában egy érték minőséget képvisel, s több mint ezer esztendő öröksége sorakozik fel a kötetben. A kutatásnak két célja van: felhívni a fiatalok figyelmét az értékekre, és az adatközlőkkel elhitetni, hogy fontos, amit tesznek, mindezek mellett pedig a kutatók rámutatnak arra is, mennyi értékes dolog veszi körül az itt élőket.
Lezsák Sándor a jövő évi trianoni évfordulóról is szólt. Századik évfordulója lesz a gyalázatos döntésnek – mondta a Népfőiskola vezetője. Arra kérte a jelenlevőket, ne csak a fájdalomra gondoljanak, hiszen az mindig bennünk van, hanem próbáljunk meg reményt adni, erőt venni, előre nézni. Meg kell tanulnunk az elmúlt ezer évből, hogy nem csüggedhetünk, s az értékfeltáró kollégium is ehhez kíván hozzájárulni. Az értékeinknek meg kell erősíteniük bennünket.
A program a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport férfikarának előadásával zárult, akik karácsonyi énekeket adtak elő.
A rendezvényen résztvevők megtekinthették a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely tagjainak munkáit is.
