A Krisztus-hívők egységéért folytatott imahét 2020-as anyagát a máltai és gozói keresztény egyházak készítették. Málta és Gozo keresztényei minden év február 10-én együtt ünneplik a hajótörött Pál apostol szigetre érkezését. Ebből az alkalomból a világ Krisztus-követői február 19-ei kezdettel csatlakoztak a felhíváshoz, és a hét folyamán közösen emlékeztek az apostol hajótörésének történetére, melyben az isteni gondviselésé a központi szerep.
Szent Pál hajótörésének története így szól: Pál és útitársai a hajó személyzetével együtt Rómába tartottak a viharos tengeren. Az apostol még ebben a kritikus helyzetben is missziós lehetőséget látott. A megpróbáltatásban nem esett pánikba, nem csüggedt el, tudta: Isten kezében van, ott is Istenhez tartozik, Istennek szolgál, Istenben bízik. Meg volt győződve róla, hogy Istennek mindennel, ami történik, távlati tervei vannak. Nem is titkolta ezt a sorstársai előtt, akik végül osztoztak Pállal a reménykedésben is.
„…nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk…”(Ap. Csel. 28,2) – áll az ökumenikus hét középpontjában. Ennek az üzenetnek a jegyében a történelmi egyházak számos közös találkozást, imaórát, együttlétet rendeznek Felvidék-szerte.
Kürtön, a Mindenszentek templomában két egyházi felekezet, négy egyházközség hívő közössége találkozott és imádkozott együtt.
Ft. Maga Péter kürti plébános a helyi hívek mellett köszöntötte a Kisújfalui Református Egyházközösség tagjait, akik nt. Tatár István lelkipásztorral érkeztek. A köbölkúti Római Katolikus Egyházközség híveit ft. Siekel István atya kísérte el. A Kürttel szomszédos Csúzról – mely az Érsekújvári Református Egyházközösséghez tartozó leány-egyházközösség – szintén érkeztek imádkozók, nt. Sasák Attila lelkipásztor vezetésével.
Az imaóra keretében megjelenítették Pál apostol küzdelmeit. Az igehirdetés után, a könyörgések során a templom oltáránál elhelyezett csónakhoz a hívek egy-egy evezőlapátot tettek, melyeken Krisztus nekünk szánt lelki adományai voltak feltüntetve.
Ezek az adományok: a megbékélés, a megvilágosodás, a remény, a bizalom, az erő, a vendégszeretet, a megtérés és a nagylelkűség.
A jelkép szemléltetni kívánta azt, hogy az élet viharos tengerén a hajó akkor halad biztonságosan előre, ha együttes harmóniában, közös akarattal merülnek az evezők a vízbe, miáltal a hajó célba ér, leküzdve a tenger veszélyeit.
Imákkal és könyörgésekkel kérték Krisztust, hogy gyógyítsa be a múlt fájdalmas emlékeit, melyek sebet ütöttek az egyházon és tegye eggyé az egymástól távoli felekezeteket.
Pál apostol szavai alapján „nem mindennapi” emberséget és szeretetet kell gyakorolni ahhoz, hogy egységes megmaradjon a keresztény és keresztyén érték, az a megtartó erő, melyre egyre égetőbb szüksége van korunk emberének, az értéke vesztett, veszélyekkel teli világban.
A szeretetben és örömben telt imaóra után a házigazdák kedves hangulatú agapéra invitálták a vendégeket.
