Immár két év telt el a szlovákiai közvéleményt mélységesen megdöbbentő és a politikai életet is alapjaiban megrázó Kuciak-gyilkosság óta. Mint ahogy arról már korábban hírt adtunk, a fiatal oknyomozó újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolásának második évfordulóján Szlovákia magyarlakta városaiban is megemlékezéseket tartanak.
Így többek között Komáromban, Dunaszerdahelyen, Ipolyságon, Párkányban és Somorján is sor kerül néma főhajtásra, gyertyagyújtásra és más kegyeleti rendezvényekre.
Komárom is tisztességes!
Délután öt órakor kezdődött Komáromban a két évvel ezelőtt meggyilkolt fiatal jegyespár emlékére rendezett Kuciak-emlékest. Közel kétszázan gyűltek össze a Klapka téren, hogy Ján Kuciak újságíró és jegyese, Martina Kušnírová emléke előtt adózzanak.
A szervezők egy óriás molinót függesztettek ki éppen azzal az étteremmel szemben, amelynek volt tulajdonosa, Andruskó Zoltán közreműködött a fiatalok meggyilkolásában. A tér ezen szegletében léptek fel a szónokok és itt gyújtottak gyertyát az eseményt követően.
A Kuciak-emlékest Laboda Róbert költő, slammer Cseh Tamás Csönded vagyok című dalának eléneklésével vette kezdetét a téren. Szlovák nyelven Zuzana Bútorová, magyar nyelven pedig Miklós László köszöntötte a jelenlévőket. A szervezők nevében hangsúlyozták,
civil kezdeményezésként rendezték az emlékestet, a felszólalók is úgy kérték fel, hogy teljesen politikamentes maradhasson a rendezvény.
Elsőként Jozef Černek, a komáromi Matica-ház igazgatója szólalt fel. Hangsúlyozta, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Ján Kuciak és jegyese a legnagyobb áldozatot hozták a szabadságért és az igazságértvaló küzdelemben. „Nem szabad elfelejtenünk, ha nem akarjuk újra megélni” – figyelmeztetett.
Őt követte Dékány Nikolett, a nyitrai Andrej Bagar színház művésze, aki nyomatékosította, Ján Kuciak az igazságot képviselte a hatalommal szemben. Az áldozatokról elmondta, tisztességes emberek voltak, akik a munkájukat becsülettel végezték. Hangsúlyozta,
Kuciakot elhallgattatták, mert becsülettel dolgozott azon, hogy fényt derítsen az igazságra.
„Hálával tartozom neki ezért, és mélységes tisztelettel emlékezem rá és menyasszonyára” – húzta alá.
Daniela Kapitáňová írónő rövid felszólalásában kiemelte, két éve egy szörnyű bűncselekmény tanúi lettünk, és szörnyű a tudat, hogy olyan emberek követték el, akik a környékünkről származnak. „A bűnösöket ugyan megbüntetik, de a bűn marad” – mutatott rá. Az írónő szerint azért fontosak ezek a közösségi összejövetelek, mint a mai, hogy a bűntől szimbolikusan is megszabaduljunk, megtisztuljunk.
Urbán Péter, a TANDEM nonprofit szervezet vezetője, egyben a komáromi Kuciak-emlékest egyik szervezője szólt utolsóként. Mint kiemelte:
„Komárom egy tisztességes város, még akkor is, ha a gyilkosság véres nyomai ide is elérnek. Mi, szlovákiai magyarok is a tisztességes állampolgárokhoz akarunk tartozni ebben az országban, és oda is tartozunk, még akkor is, ha az elkövetők között magyar emberek is voltak.”
Kiemelte, a tisztességnek nincs neme, nemzetisége, anyanyelve, bőrszíne, nincs vallása. A tisztesség döntés kérdése – húzta alá, hozzátéve, Ján Kuciak a tisztesség mellett döntött, még akkor is, amikor megfenyegették. „Jónak lenni, jót tenni és a jó mellett kiállni a mi személyes döntésünk, és ezt soha senki nem veheti el tőlünk” – nyomatékosította.
A mécsesgyújtást követően a szervezők aRÉV-Magyar Kultúra Házába beszélgető-estre hívták az érdeklődőket, amelyen Vrabec Mária, Langschadl Mátyás és Gazdag József újságírókkal Urbán Péter beszélgetett a Szlovákiát két évvel ezelőtt megrázó Kuciak-gyilkosságról. (Szalai Erika)
***
Az újságírók nélkül a társadalom sem lenne szabad
Február 21-én civil kezdeményezésként a meggyilkolt újságíróra és jegyesére emlékeztek a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren.
A megemlékezésen ifj. Mészáros Lajos ügyvéd kiemelte, az objektív újságíróba megkísérlik belefojtani a szót, ezért nem maradhat közömbös. A független média fontos érték, ezért arra kell törekedni, hogy mindig és minden körülmények között objektívek maradjunk. Az újságíró nem létezik a tömeg, az olvasók nélkül, így nem lehetünk közönyösen a közügyek iránt sem. A nyilvánosság az ellensúly, annak a tömeges kifejezése, hogy nem felejtünk.
„Az újságírók nélkül a társadalom sem lenne szabad. Kötelességünk az igazság feltárása és tolmácsolása” – hangsúlyozta a szónok. A két fiatal halála megmutatta, hogy az állam nem képes megvédeni a polgárait. A szavak, a tehetsége és az olvasók tábora voltak a korrupt rendszer elleni fegyverei. Írásaival megmutatta, hogy azoknak is be kell tartaniuk a szabályokat, akiknek hatalom van a kezükben.
Robert Mistrík tudós, korábbi független államfőjelölt szónoklatában kiemelte, hogy az élet szabadságának a joga, a pénz hatalma felett kell, hogy álljon. A két fiatal életét a politika lengte körül, de az életük fontosabb volt, mint a politika. A gyilkosság bűncselekmény, mely ellen úgy tudunk fellépni, ha összefogunk és még erősebben hallatjuk a hangunkat, mint eddig.
A programban közreműködtek Hrapka Zsófia, Csóka Zsófia és Bondor Jusztina gimnazisták. Műsorvezető Štefkovič Patasi Ágnes volt.
A szónoklatokat követően a résztvevők közös mécsesgyújtással emlékeztek a meggyilkolt újságíróra és jegyesére. Ezt követően a program az NFG klubban folytatódott. (Bölcskei Tímea)
***
Áldozatuk egy emberséges társadalom létrejöttéhez vezet
Pénteken délután az egyáltalán nem kedvező időjárás ellenére mintegy ötvenen jelentek meg az ipolysági köztemető Megbékélés kapujánál tartott megemlékezésen.
Mint Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője, az esemény moderátora a csendes emlékezés kezdetén megjegyezte: fontos számunkra az emlékezés, hiszen képet ad arról, milyen helyzetben van jelenleg a társadalmunk. A továbbiakban röviden ismertette a két évvel ezelőtti tragikus eseményeket, azok társadalmi-politikai hatásait.
„Szörnyű az, amikor két fiatal élet ilyen brutális és értelmetlen módon ér véget. Szörnyű az, hogy a gonoszság győzedelmeskedett az emberek felett, jelezve, senki sincs biztonságban, akik felemeli szavát az igazságtalansággal szemben”
– emelte ki a Megbékélés kapujánál Pálinkás Tibor.
A megemlékezések azért is fontosak, hogy az áldozat, amit hoztak, ne váljon hiábavalóvá, hanem egy emberséges társadalom létrejöttéhez vezessen – fogalmazott végezetül.
Az ipolysági megemlékezésen felszólaltak a helyi történelmi egyházak képviselői is. Hlédik László katolikus plébános szintén a tragédia társadalmi vetületét vázolta fel, a társadalmi közerkölcs mélységeit ecsetelte.
„Tükröt állítottak elénk, a felelősségvállalást követelve a közjóért”
– szólt a plébános. Hozzátette: amikor fejet hajtunk emlékük előtt, társadalmunk megtisztításán dolgozunk.
Izsmán Jónás, a református gyülekezet lelkipásztora az ötödik zsoltár felolvasásával imádkozott a két fiatalért, s közösségeinkért.
Hana Peničková evangélikus lelkész a változás és változtatás kapcsán az egyéni felelősségvállalásról szólt. Felelevenítette a két fiatal tettrekészségét, álmait, melyekkel társadalmunk megváltoztatásán dolgoztak. „Olyan országban akartak élni, ahol szlovákok, magyarok békességben és boldogságban, barátként élnek egymás mellett. Biztonságos, nyugalmas és szabad, igazságos országért harcoltak” – hangsúlyozta beszédében a lelkésznő.
A rövid beszédek mellett a megemlékezést magyar és szlovák nyelvű szavalattal és zenei betéttel tették meghittebbé.
Az időjárás elemeivel dacoló megemlékezés gyertyagyújtással ért végett a városi köztemető bejáratánál lévő központi keresztnél. (Pásztor Péter)
***
Megemlékezés Párkányban
Párkányban pénteken este, a kegyetlen gyilkosság második évfordulóján a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szervezésében került sor a megemlékezésre a város főutcáján, a Barta Gyula Galéria épülete előtt.
A szeles, kellemetlen idő ellenére a kora esti időpontra mintegy 70-80 ember gyűlt össze és gyújtották meg a kegyelet gyertyáit. A különböző korú emlékezők között voltak, akik a gyermekeikkel érkeztek, s velük együtt gyújtottak mécsest Ján Kuciak és Martina Kušnárová emlékére.
A gyertyagyújtás után a galéria kiállítótermében tartották meg a kétnyelvű emlékezést Tokár Géza és Jozef Nosál szlovák pedagógus közreműködésével.
A rendezvényen jelen volt Szabó Eugen, a város polgármestere is. A megemlékezés után pódiumbeszélgetésre került sor „Hol tart ma a tisztességes Szlovákia?” címmel, Marosz Dianával, és Cs. Liszkla Györgyivel. Közreműködött Marosz Ajna. (Dániel Erzsébet)
