Magyarország tisztességes költségvetést akar – hangoztatta Orbán Viktor hétfőn, február 3-án Brüsszelben, miután Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalást az unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről. A miniszterelnök Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel is egyeztetett, majd délután már Rómában tárgyalt Giuseppe Conte olasz kormányfővel.
Orbán Viktorral indította tegnap e heti bilaterális tárgyalásait Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke. A politikus több mint egy tucat tagállami vezetővel találkozik a héten, hogy még a február 20-án kezdődő, a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetésről szóló rendkívüli EU-csúcs előtt közelítse a nemzeti álláspontokat.
A magyar miniszterelnök a Michellel való találkozó után újságíróknak megismételte a már eddig is hangoztatott érvet, miszerint hazánk egy tisztességes uniós büdzsé kialakításában érdekelt.
– Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is – fogalmazott Brüsszelben a miniszterelnök, arról is szólva: Magyarország ez idáig még nem prezentálta a saját számait a költségvetés ügyében, mert a tárgyalások még nem tartanak itt.
Orbán Viktor szerint az sem biztos, hogy a február végi uniós csúcstalálkozón pont kerülhet a pénzügyi dilemmák végére. – Jó lenne, de a hazai álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint az elfogadásának időpontja – húzta alá a kormányfő.
Arra is ígéretet tett, hogy a továbbiakban is egyeztetni fog azokkal a tagállamokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan gondjuk akad a büdzsé „eszmei, szellemi, elvi alapjaival”.
Mint mondta, a jelenlegi uniós költségvetés-tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán.
– Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése öt százalék, miközben a népesedésük húsz százalékát teszi ki Európának – hozta példaként Orbán Viktor.
A miniszterelnök még a hét végén részt vett a Kohézió barátai elnevezésű 16 tagú csoport – a közösségi fejlesztési pénzekből részesülő déli és kelet-közép-európai tagállamok – egyeztetésén a portugáliai Bejában.
Itt is azt hangsúlyozta:
olyan büdzsére lenne szükség, amely a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítja a tagállamoknak, továbbá ösztönözni kell azokat a tagországokat, amelyek készen állnak az adók csökkentésére.
Az Egyesült Királyság – az eddigi második legnagyobb nettó befizető EU-ország – távozása fokozta a pénzügyi feszültséget a tagállamok között. Míg az említett bejai találkozón a „szegényebb” országok közös nyilatkozatban deklarálták, hogy nem támogatják a kohéziós pénzek nagymértékű és aránytalan csökkentését, egyes – főleg északi tagállamok – szűkmarkú büdzsét szorgalmaznak.
Az EU Tanácsának előző, finn elnöksége például a huszonhetek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát javasolta a keretköltségvetés fő összegének, amit még az európai gazdaságok „zöldebbé válását” és a digitalizációt sürgető Ursula von der Leyen bizottsági elnök is kritizált. Az Európai Parlament – amelynek szintén áldását kell adnia a költségvetésre – korábban 1,3 százalékot vizionált.
(Fotó: Reuters)
A tagállami vezetők közül legutóbb Sebastian Kurz szállt be a vitába: az osztrák kancellár elmondása szerint kész megvétózni a tervezetet, amennyiben az eléri a GNI 1,1 százalékát.
Magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter volt az, aki még tavaly decemberben 1,16 százalékos szintet emlegetett, hangsúlyozva: a kohéziós és agrárpolitikai források mértékének reálértéken a jelenlegi szinten kellene maradnia.
A vitában egy további hazai szempont, hogy az uniós zöldmegállapodást ne a kohéziós források finanszírozzák.
Orbán Viktor tegnap Brüsszelben az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel is egyeztetett. – Számos, az EU-t érintő kihívásról esik szó a tárgyaláson – tudatta a Magyar Nemzet lappal a találkozó előtt az elnök szóvivője.
Rómában tárgyalt Orbán Viktor
Magyarországot nevezte példaképnek Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke a Rómában zajló Nemzeti Konzervativizmus című konferencia hétfő esti megnyitója előtt újságírói kérdésekre válaszolva.
Giorgia Meloni kijelentette, hogy a magyar kormány „családtámogató és születésvédő” politikáját tanulmányozni és utánozni kell. Ezenkívül kiemelte a 15 százalékos adókulcsot is: a Magyarországon „jól működő modelleket át kell venni”- jelentette ki.
Az FdI közleménye szerint Giorgia Meloni és Orbán Viktor a konferencia esti megnyitója előtt találkozott egymással.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Giuseppe Conte olasz kormányfõ (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (b) Rómában 2020. február 3-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
„A találkozó a politikai kapcsolatok és a közös európai nézetek megerősítését szolgálta. Olyan Európát akarunk, amelyik erős és tudatában van a különböző nemzetek identitásának, és amely végre a népek és nem a lobbik oldalán áll”- nyilatkozta Maria Cristina Caretta, az FdI képviselője.
A sajtónak nyilatkozva Meloni elmondta, hogy Orbán Viktorral nem beszéltek a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatáról. Hozzátette azonban, hogy ha a Fidesz és az EPP útjai esetleg különválnak, „örömömre szolgálna, ha az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához csatlakozna”.
https://www.facebook.com/watch/?ref=external&v=503951920486936
(mti, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap/Felvidék.ma)
