Amennyiben a legszigorúbb óvintézkedéseket is betartjuk, júniusban mintegy félmillió ember fertőződhet meg a koronavírussal – állítja ma megjelent cikkében a DenníkN. Egy, az állami Egészségpolitikai Intézet elemzői által készített modellnek köszönhetően előrevetíthető a vírus terjedése és az, hogy hányan kerülhetnek kórházba.
A tanulmány célja, hogy felkészülhessünk a lehetséges forgatókönyvekre, és megértsük, miért olyan fontos a járvány terjedésének lassítása. Ha a lakosság nem lesz tudatos, és nem tartja be a meghozott óvintézkedéseket, annak katasztrofális következményei lehetnek. Hangsúlyozzák: a meghozott óvintézkedések nélkül a teljes populáció akár 40 százaléka is megfertőződhetett volna egy hónap leforgása alatt.
A modellre alapozva állítják, a mai óvintézkedések mellett 58 napunk van arra, hogy elősegítsük kórházaink felkészülését a várhatóan sok beteg fogadására.
A modell három forgatókönyvvel számol. Abban az esetben, ha Szlovákiában a legszigorúbb óvintézkedéseket vezetik be, száz napon belül csaknem 24 ezer embernek lesz szüksége kórházi kezelésre, belőlük mintegy 3 ezer betegnek lesz szüksége intenzív ápolásra. Tehát egészében, ilyen forgatókönyv mellett júniusra egyszerre félmillió fertőzött ember is lehet egy időben – beleértve azokat is, akikről sosem derül ki, hogy fertőződtek a vírussal.
Mit bír el a szlovák egészségügy?
A szigorítások ellenére a szlovák egészségügy már április – május fordulóján elérheti képességeinek határát. A hétfőtől számított 60. napon már 52 ezer, tüneteket mutató beteg lesz az elemzők szerint, és csaknem 4 ezer betegnek lehet szüksége kórházi kezelésre. Rámutattak: ebből 532 ember intenzív ápolásra szorul majd, azaz lélegeztető gépre lesz szükségük az életben maradáshoz. Összességében ezen a napon már mintegy 87 ezer fertőzött lenne az országban – ezek jelentős része tünetmentes lenne.
A szlovák egészségügy azonban csak 550 beteg számára képes biztosítani a művi lélegeztetést – húzták alá. Ebben már benne van azon lélegeztető gépek száma is, melyet most vásárol a Szlovák Állami Tartalékkezelő.
A modell szerint azonban még nagyobb megterhelés vár ránk: a legnagyobb növekedés 100 nap múlva következhet be, akkor érheti el a már említett fél millió megbetegedést. Sokan közülük azonban nem lesznek tudatában annak, hogy betegek, tünetekkel mintegy 300 ezer ember rendelkezhet majd.
Felhívják a figyelmet arra, hogy június közepére egyszerre 24 ezer ember kerülhet kórházba, művi lélegeztetésre pedig 3300 betegnek lenne ekkor szüksége.
Ez azonban csak abban az esetben következne be, ha a ma érvényben lévő óvintézkedéseket hosszútávon megtartják, azaz, ha három, vagy négy hónapra kiterjesztik.
Sokáig így nem fog menni
Az elemzők azt azonban elismerik, nem valószínű, hogy az ehhez hasonló szigorú intézkedések hónapokig megmaradjanak, hiszen kedvezőtlen hatással van a hétköznapi életre és a gazdaságra is. „Ezért szükséges bebiztosítani az óvintézkedések egyéb formáit is, amelyek minimalizálhatják a szélsőséges gazdasági hatásokat” – fogalmaznak.
Javaslatuk szerint a vírus terjedése megelőzhető egyes régiók, kisebb területek lezárásával, vagy a legveszélyeztetettebbek, így a nyugdíjas korosztályt érintő szigorításokkal.
„Az előrejelzéseknek köszönhetően időt nyertünk, amely sok országnak nem adatott meg. De leginkább annak köszönhető, hogy az állam időben meghozta a kellő óvintézkedéseket” – állítja Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet igazgatója.
Mennyi ember fertőződhet meg?
Ahhoz, hogy összesen mennyi ember fertőződhet meg, fontos tudni, hogy ezeknek az embereknek a nagy része nem rendelkezik majd tünetekkel, vagy csak nagyon enyhékkel. Hangsúlyozzák:
amennyiben semmilyen óvintézkedést nem vezettek volna be, egy hónapon belül 2,3 millió ember fertőződne meg a koronavírus által.
A három forgatókönyv
- Minimális korlátozások
A lakosság nagy mozgása esetén (semmilyen, vagy nagyon enyhe korlátozások idején) a fertőzés megjelenését követő 26 nap után érné el a járvány a csúcsot, tehát már március végére a lakosság 45 százaléka lenne fertőzött – azaz nagyjából 2,4 millió ember. Az első fertőzéstől számított 50. nap után a fertőzött személyek aránya 10 százalék alá esne. Valószínűleg hasonló történhetett Olaszországban, Spanyolországban, ahol ma már sokan közülük haldokolnak.
- Közepes korlátozások
A lakosság közepes mozgása (március 16. óta közepes korlátozásokat vezettek be) mellett a járvány csúcspontján alacsonyabb lenne a fertőzöttek száma (a teljes populáció 25 százaléka, azaz mintegy 1,36 millió lakos) és később következne be (feltehetőleg a 60.napon – valamikor április-május fordulóján). A betegség általános lefolyása ebben az esetben hosszabb lenne, ezért a fertőzött személyek aránya csak a 75. napon csökkenne 10 százalék alá.
- Legszigorúbb korlátozások
A lakosság mozgásának szigorú korlátozása mellett (bezárt iskolák, kötelező karantén, amely alatt csak a legszükségesebb bevásárlásokat lehet elvégezni, stb.) lehet a leghatékonyabb eredményt elérni, ami a betegség terjedését és a járvány kicsúcsosodását illeti – állítják a modellre hivatkozva.
A modell olyan korlátozások mellett készült, mint amit ma vezettek be az országban. Még ha a fertőzöttek aránya 10 százalék körüli csúcson is lenne ebben az esetben (537 ezer ember), ez a helyzet csak 110 nappal az első (szimulált) fertőzés után következne be, azaz június második felében. Ez azért fontos, mert ez jóval kisebb terhelést jelentene az egészségügyi rendszerre.
A vírus fokozatos lefolyásával a fertőzött személyek aránya 150 nap után, tehát augusztus elejére 5 százalék alá csökkenhet.
A telefonszolgáltatók adatai segíthetnek
Az elemzésekből kiderül, hogy nem számolnak újabb fertőző gócok megjelenésével, amilyenek a roma telepek lehetnek esetlegesen. „A második elemzésben ezt az információt is feltüntetjük majd a modellben, a roma közösségek atlaszának adatait felhasználva és a járványügyi szakértővel való konzultáció után”- írják az elemzők.
A modellben az intézet azzal számol, hogy az emberek betartják a korlátozásokat, amely nem feltétlenül igaz. Ezért az elemzők megkaphatják a mobilszolgáltatók adatait, amelyeknek köszönhetően a számításaikat pontosíthatják.
Arra a kérdésre, hogy mikor érhet véget a járvány Szlovákiában, az elemzők nem tudják a választ, ahogy egyik országban sem. Az intézet szerint az eddig foganatosított szigorú intézkedések fő célja, hogy tervezhetők legyenek a tartalékaink.
„Ugyanis semmilyen rendszer nem képes napi ezer vagy több beteg ellátására” – nyomatékosították. Ezért fontos, hogy ezekkel az intézkedésekkel csökkenteni lehet a vírus terjedését, és le lehet lassítani a folyamatot.
Ha csak a múlt heti korlátozások maradnak, egy hónap múlva már 224 ezer fertőzött személy lenne az országban, és a járvány kicsúcsosodása várhatóan április végén, május elején következne be – jegyzik meg.
A mai helyzetben viszont, amikor is bezártak az iskolák és a nagy cégek, a külföldről érkezőket pedig karanténba helyezik, szóval ebben az esetben egy hónapon belül 5700 ember fertőződhet meg csupán , a járvány tetőzése pedig június közepére várható.
Hogyan számolták ki?
A modellezés során az elemzők az emberek mozgásából indultak ki. Az egyik modellben a korlátlan mozgással számolnak, amely a lakosság normális, hétköznapi szokásait veszi alapul, amikor különböző települések között ingáznak és folytatják a teljesen hétköznapi társadalmi kapcsolataikat. A másik modell azt a helyzetet mutatja, amikor ezek a mozgások leállnak. Az elemzők valós adatok felhasználásával dolgoztak.
A modellbe változóként beléptettek több fertőzött személyt, akiket egyetlenegy, fertőző populációból érkező személy fertőzött meg. Az adatok alapján elmondható, egy személy 1,4 és 3,9 embert fertőz meg, azonban ha a vírus ellenőrizetlenül terjed, ez növekedhet egészen 14,8-ra. Az Egészségügyi Minisztérium elemzői a legmagasabb becslésekkel dolgoztak, azaz négy fertőzöttel.
Az elemzők azért végezték el ezt a legpesszimistább számítást, mivel ezek még nem tartalmazzák a roma közösségek adatait, ahol feltételezhetően a fertőzés gyorsabban terjedhet – mutattak rá.
(Forrás: DenníkN)
