Illusztráció (pixabay.com)

Minden tudományos feltárás azonos elveken alapszik. Olyan ez, mint a vasárnap reggeli palacsinta receptje, amelyből ha csak egy hozzátevő is hiányzik, már nem tudjuk úgy élvezni az ízeket. Egy tudományos munkában általában egy feltevést tesztelünk bizonyos metódus/metódusok segítségével és a megkapott eredményeket más munkák kimenetével összegezzük.

Ha például az én palacsintareceptemben több tejet használok, más lesz a végtermék, mint a szomszédé, aki tej helyett a tojásfehérjében bízik. De ha a két palacsintát összevetjük és a recepteket összehasonlítjuk, akkor megalkothatjuk azt az alapot, amelyből a legízletesebb palacsinta készül.

Így működik ez a tudományos tevékenységekben is, csak van, hogy a receptek még titkosabbak, nehezebben elérhetőek vagy elérhetőek, de csak egy bizonyos pénzbeli összegért. Teszem hozzá,

nem mindig a legdrágább kutatási munka hozza majd a legfelhasználhatóbb eredményeket, mint ahogy nem minden esetben kell, hogy a legkifinomultabb ízeket a legdrágább étteremben kapjuk meg.

De vajon milyen recepttel szolgál a tudomány karanténhelyzetben?

Talán már elkerülni sem lehet, hogy a koronavírusról halljunk, olvassunk vagy gondoljunk az utóbbi hetekben. Azonban a SARS-szerű légúti nehézségeket okozó vírusok már legfeljebb 18 éve ismertek, melyek gazdatestei ekkor (szintén) emlősök, denevérek voltak.

Az újkori koronavírus (2019-nCoV) 2020. december 12-én jelent meg Wuhanban (Kína), ahol egy helybéli kutatócsoport azonnal feltárta a vírus genomját, mellyel tisztázták, hogy SARS-CoV vírusról van szó. A vírus minden bizonnyal denevérektől származik, s az újkori kutatások szintén alátámasztották, hogy az emberi szervezetre is veszélyes vírus természetes úton, mutációk folyamán alakult ki, s nem a „világkormány” pokoli pusztító tervének része.

A mutáció leegyszerűsítve spontán változások az örökítő anyagban, melynek köszönhetően új genetikai tulajdonságok keletkeznek. Mi, emberek is mutációk sokasága vagyunk, tehát ne vegyük el a természet érdemét és véletlenszerű tökéletességét, mellyel képes embert és akár vírust is alkotni.

Érdekesség, hogy az emberi szervezetre veszélyes vírus és a denevérek körében mutálódott koronavírus genomja kevesebb, mint 4 százalékban különbözik. Milyen apró szám, mégis felforgatja az egész gazdaságunkat és társadalmunkat, pedig már a Jurassic Parkból is tudhatnánk, hogy „a természet mindig utat tör magának”.

Ezt a genomot sikerült alig pár napja Pécsett is feltárni. De ha már mindenki ennyire érdekelt ebben az ügyben, hol van a recept az ellenszerre és miért fontos a koronavírus kutatása?

A koronavírus kutatásának fontosságát mi sem mutatná jobban, mint a kutatások száma, melyeknek eredményeit a különböző nemzetközi kutatócsoportok hétről hétre elismertnél elismertebb tudományos sajtóban publikálnak. Ezek a tudományos publikációk a kutatócsoportok közötti együttműködés alapkövei.

Az összes publikáció jelenleg a jól ismert https://scholar.google.com/ internetes oldalon elérhető, akár a konyhánk kényelméből is,

ezzel is egyszerűsítve a kutatók közötti együttműködést és a feltárások hatékonyságát, sőt a sebességet is megsokszorozva.

A palacsintarecepthez visszatérve, ezt úgy képzelhetjük el, hogy amíg a krakkói perec receptjéért fizetni kell, vagy nem publikus, addig a palacsintareceptekhez a világ bármelyik pontjáról hozzáférhetünk, ráadásul teljesen ingyen.

Egy gyors összehasonlítást végezve kiderül, hogy a koronavírus a tudományos élet katalizátorává vált az elmúlt hónapokban.

Amíg 2019-ben az egész év alatt 755 tudományos publikáció jelent meg a koronavírussal kapcsolatosan, 2020 első 80 napján 1 245.

Hasonlítási alapként jól szolgál a tudományos „légkör”, melyben tevékenykedek, ahol heti 20 publikáció jelenik meg. Ezek a számok bizonyítják azt az igyekezetet, hogy mihamarabbi ellenszert/receptet találjanak a vírus ellen.

Amíg sokan tehetetlenül erre várunk, próbáljunk örülni Földanyánkkal a légkörben lezajló apró örömnek, hiszen amíg mi nem hajszoljuk a földi javak sokaságát, Kínában már 20%-kal javult a légkör minősége, s ezzel egy csomó más légúti megbetegedést terjedését is meggátolva jó például szolgál az ismert jelszó: #maradj otthon.