A bajmóci várkastély a Felvidék egyik legjellegzetesebb s legkülönlegesebb várkastélya, amely a mesebeli kastélyok formáját tükrözi. Az egyedülálló építmény számos látnivalóval várja a látogatókat.
Az első várat még a 12. Században építették. A vár tulajdonosai voltak mások mellett az Árpád-házi királyok, Csák Máté, a Thurzó dinasztia, valamint a Pálffy család.
A romantikus francia kastély benyomását keltő átalakításokat gróf Pálffy János megbízásából a budapesti Hubert József műépítész tervei alapján készítették el a 19. század utolsó éveiben.
A várkastély két részből áll, a sokszögű óvárból és a fellegvárat körülölelő újvárból. Az utóbbi neoromán és neogótikus stílusban épült, s mintegy száz szobát és termet foglal magába.
A várkastély utolsó ura az étalakítását is folytató Pálffy János jelentős műgyűjtő volt. Számos neves, európai hírű képzőművész alkotását szerezte meg.
A műalkotások egy részét a Magyar Nemzeti Múzeumnak, valamint a Szépművészeti Múzeumnak adományozta. Emellett természetesen a várkastély falain is megcsodálhatjuk a Pálffy-gyűjtemény egyes darabjait.
A második világégést követően sajátította ki a csehszlovák állam az impozáns épületet, jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum a fenntartója. A kialakított múzeumot éves szinten több százezren látogatják, az egyes termekben koncerteket, társadalmi rendezvényeket illetve esküvőket is tartanak.
Röviden tekintsük át a mesebeli várkastély termeit. Az újvárnak mintegy száz szobája van. Az egyes termekben tulajdonos Pálffy család életét kísérhetjük végig a portrék és egyéb kiállítási darabokon keresztül. Az ötszögű toronyban gótikus művészet alkotásait, ékszereket, szobrokat, gobelineket tekinthetünk meg. A téli kert egykoron a növényekkel volt teli, jelenleg a 19. század végi átépítést vázolja fel a makettek által, s mutatja be a várkastélyban folytatott társasági életet. A képtár teremben gróf Pálffy János gyűjteményének legértékesebb műalkotásai kerültek elhelyezésre. A művek a 16. századtól a 19. századik terjedő időszakból származnak.
Az újvár egyik legérdekesebb terme az orientális terem, mely a gróf dolgozószobája is volt egyben. Az arany hálószoba központi eleme a hatalmas aranyozott kétszemélyes ágy. A várkastély új szárnyának legnagyobb terme az arany szalon. A mennyezet aranyozott borókafából készült. A mennyezet közepén a Pálffy család címere található. További érdekessége a mennyezetet díszítő angyalfejek sokasága, melyek közül mindegyik eltérő ábrázattal rendelkezik.
Az újvár felé magasodó középkori fellegvárat két várudvar kapcsolja össze a várkastély új szárnyával. A három szintű fellegvár az újvár könnyedségéhez képest sokkal robosztusabbként hat.
Az első szinten található kék szalon falait magyar uralkodók képmása díszíti magyar feliratokkal. A nagy szalon összefüggő egységet képez a hálószobával és a nappalival. Egykoron a gótikus várrész központi termeinek számított. A márvány terem sárga és fekete márványpadlózatról kapta a nevét.
A második emeleten leljük a zöld fogadó termet és a nagyszalont, amely zöld kárpitborítása bibliai történeket örökít meg. Továbbá ezen a szinten láthatjuk a címer termet, amely mennyezetét a Pálffy család s egyéb nemesi famíliák címerei díszítik. A legfelsőbb emeleten a lovag terem található.
A várkastély földalatti szintjei is csodákat rejt. A kriptában nyugszik többek között az épület átépítetője, de Pálffy Tamás nyitrai püspök földi maradványait is itt helyezték el. A központi épület alatt tekinthető meg a várbarlang. A mészkőbarlang 22 méter átmérőjű és 6 méter belmagasságú.
A várkastély előtt parkrész is tartogat meglepetéseket. Itt látható a Mátyás király hársfája. A legenda szerint a több mint hétszáz éves fa árnyékában tartott országgyűlést Mátyás király, mely során számos rendeletet hozott.
A várkastély tőszomszédságában találjuk az állatkertet, valamint nem messze a vártól építették meg a strandfürdőt. Bajmócon sok a látnivaló, érdemes megállni a városban.
Pásztor Péter felvételei.
