Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2019. májusi közgyűlésének döntése értelmében 2019. augusztus 22-én tartották meg először a világon a vallásüldözés áldozatainak nemzetközi emléknapját. Tavaly António Guterres, az ENSZ főtitkára így fogalmazott: „Ezen a napon még egyszer kifejezzük határozott támogatásunkat azok felé, akik vallási vagy személyes meggyőződésből fakadó üldözés áldozatai. Kifejezzük támogatásunkat, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megelőzzük a hasonló támadásokat…”.
Hazánkban igen jelentős kormányzati munka folyik a vallásüldözés és a keresztyénüldözés elleni szellemi, lelki és anyagi küzdelem területén. Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság és a Hungary Helps világszerte egyre ismertebb segélyprogram felelős vezetője Facebook-oldalán ma ez a fontos bejegyzés olvasható:
„A vallásszabadság megsértése nem pusztán vallási kérdés, hanem egyben a legsúlyosabb, és a politikai korrektség által szőnyeg alá söpört emberi jogi válság: erről árulkodik a Közel-Keleten a kihalás mezsgyéjén álló keresztény közösségek vagy épp a jazidi kisebbség eltűnése. Ma, a vallási üldözöttek emléknapján azokról az ártatlanok millióiról emlékezünk meg, akik hitük megvallása miatt szenvednek diszkriminációt vagy üldözést.
Magyarország a Hungary Helps – Magyarország segít programon keresztül vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül nyújt segítséget nekik: kiemelten a keresztény közösségeknek, mert a világ legüldözöttebb vallásáról, és így a legkiszolgáltatottabb csoportról van szó; de nem kizárólagosan, mert tudjuk, hogy a szenvedésnek nincsen keresztlevele. „Üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak” (2Kor 4,10). Ez ad reményt és erőt”.
Nem csak keresztyénüldözés van a világon
A nemzetközi emléknap alkalmából 2019-ben kiadott közleményében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) pápai jogú szervezet igazgatója, Alessandro Maduro hangsúlyozza: a vallásszabadság „abszolút módon minden szabadságjog édesanyja.
A világ országainak 20 százaléka nem biztosítja a vallásszabadságot, és a világ lakosságának 60 százaléka, azaz 4 milliárd ember olyan országban él, ahol nem teljes mértékben biztosítják ezt.
A vallásszabadság megsértése a legalapvetőbb szabadságjogok megsértését jelenti, hiszen ezen keresztül jutunk el a lelkiismereti, a gondolati és a véleménynyilvánítási szabadsághoz. Ahogy azt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata 18. cikkelye megfogalmazza:
»Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.«
Vagyis ez a három jog egymáshoz kötődik, és minden körülmények között tiszteletben kell őket tartani” – hangsúlyozta az igazgató.
Döbbenetes látni világszerte, hogy miközben az emberiség technikai civilizáltságban napról-napra fejlődik, közben a gyűlölet, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása tekintetében sok helyen hihetetlenül alacsony szinten rekedtek. Nem csak a világvallások vagy vallásos hitek elleni korlátozásoknak, gyűlöletnek, támadásoknak vagyunk kortárs tanúi és megdöbbent elemzői, hanem a vallások közötti durva rivalizálásnak is. Ennek oka elsősorban az ébredő nacionalizmus, például Indiában a buddhista párt esetében vagy Észak-Koreában a totális vallásellenes ideológia.
A keresztyénüldözés és motívumai
Minket a mi dolgaink érdekelnek elsősorban. Több mint két évtizede foglalkozom a világ egyik legnagyobb szervezete, az Open Doors éves üldözési világindexet tartalmazó jelentéseinek elemzésével, melyben a keresztyénüldözés helyzetét vizsgálják folyamatosan. Idén is közöltem a legfontosabb, megdöbbentő adatokat 2019-re vonatkozóan.
Amióta 2015-ben megjelent Kereszttűzben c. tanulmánykötetem a világszerte egyre erősödő keresztyénüldözésről, nem gondoltam volna, hogy napjainkra ebben a sajátos 21. századi válságban alig lesz számottevő előrelépés. Ez pedig még erőteljesebben alátámasztja annak szükségességét, hogy például hazánkban is külön államtitkárság foglalkozzék a vallásszabadság, a vallás- és keresztyénüldözés mindig újabb meglepetésekkel szolgáló fájdalmas napi aktualitásaival.
Világosan áll előttünk az üldözők sorrendje. Évek óta világranglista vezető, negatív rekordtartó Észak-Korea. Az utána következő országok szinte kivétel nélkül iszlám területek: Afganisztán világ másodikként, majd Szomália, Líbia, Pakisztán, Eritrea, Szudán, Jemen, Irán, India, Szíria. Távol és Közel-Kelet, valamint Afrika északi, és keleti szarva, s a nagy sivatagi arab országok az éllovasok.
Az egész 2019. évre visszapillantva, illetve a 230 milliós 2018. évi veszélyeztetett keresztyének száma után 260 millióra emelkedett szám nyomán az Open Doors ezt az Igét tekinti iránytűnek: „Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok, a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok” (Zsidók 13,3).
Jobbára iszlamista, Boko Haram és más terrorista szervezetek csak Nigériában egy év alatt 3 731 keresztyént gyilkoltak meg, 569 templomot romboltak le, gyújtottak fel.
A legbuzgóbb keresztyén mártírtermelők között van 2019-ben Srí Lanka és Kolumbia. Az okok között a gazdasági helyzet miatti bűnbakképzés politikai pszichózisa mellett a radikális buddhizmus által szított nacionalizmus is fontos motívum.
Azt gondolom, minden imádkozó keresztyénnek, hitét komolyan vevő világvalláshoz tartozó embernek, legfőképpen a nemzetközi és hazai kormányzati szerveknek lesz éppen elég dolguk a gyűlölet, a „mártírképzés” elleni küzdelemben.
A Magyar Kormány évekkel ezelőtt indított, ma már nemzetközileg is ismert és elismert Hungary Helps programja, illetve a keresztyénüldözés elleni államtitkárság tevékenysége olyan nemzetközi humanitárius közszolgálat, amiért mindannyiunknak imádkoznunk kell.
Egyetlen kiragadott negatív példa – Káin nem alszik Ceylonon sem
Mind a tamil, mind a szingaléz keresztyének másodrangú állampolgárok Srí Lankán, pedig valamennyien ugyanazt az ízes ceyloni teát fogyasztják, elképesztő gyűlöletet szítanak egymás ellen. A vallási alapú megkülönböztetés nem csak az alkotmányukban fejeződik ki, hanem intézményeik, így a minisztériumok elnevezésében is, mint például: „Minisztérium a buddhista tanokért, kulturális és vallási ügyekért” elnevezésű szaktárca esetében. A nyugati világ, benne az európai is, súlyos tévedésben van, amikor még ma is a távol-keleti kultúra bűvöletében elragadtatottan csodálja a buddhizmus és a jóga filozófiáját, csak közben nem veszi észre, mert ez messze rejtve van tekintete elől, azt a küzdelmet, ami Keleten, nem csak ezen a szigeten, a vallási prioritásért, fölényért naponta folytatódik.
A szigetországban van egy hagyományos háromszög, ami áthatolhatatlan a „másfajtájúak” számára: a templom, a falu és a tenger. Mindenki, aki másfajta vallással, hittel, nézettel van jelen ezek közül bármelyikben, azt bizalmatlanul kezelik.
Másutt a gyűlölet sok okai között kommunista hatalmi egyeduralmi törekvéseket (Észak-Korea), az iszlám keresztyénellenességet, a vallásilag motivált nacionalizmust, a korrupciót lehet tetten érni leginkább.
A mai napon, a vallási üldözöttek emléknapján, és holnap, vasárnap templomi alkalmainkon gondoljunk arra, hogy Isten minden embert képére és hasonlatosságára teremtett, nem a gyűlöletre, a testvérgyilkosságra, nem a hitek nevében elkövetett bűncselekményekre. Imádkozzunk azok szolgálatáért, az államtitkárságért és a Hungary Helps-ért, s más világszervezetekért, amelyek elsőrendű feladatuknak tekintik a feszültségek enyhítését, a vallási türelmetlenség által feltépett vagy ejtett lelki és fizikai sebek gyógyítását. A munka sok, a kérni való, tennivaló éppen elég! Ne fáradjunk meg a könyörgésben és a cselekvésben!
