Hamvazószerdával kezdetét veszi a negyvennapos böjti időszak. A keresztyén-keresztény közösségek számára ez az időszak a hitük elmélyítésének, a kiengesztelésnek az ideje. Ezzel készülnek fel a böjtöt követő húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepére.
Hiszem az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a szentlelkekben való öröm (Róm.14,17).
„A böjt értelmes és hasznos tétel az ember életében. Isten előtt bizonyítja alázatunkat, az igazság kedvelését és a békesség óhajtását. Ide tartozik még kapcsolatunk a mennyeiekkel, hiszen a józan ember nem kíván sem magának, sem másnak rabságot a bűn szolgálatában ” – fejti ki a Mert mi az élő Isten temploma vagyunk című kötetben Nt. Kuczy Lajos, református lelkipásztor.
Mint hozzátette: maga a bölcsesség is gerjeszti a böjt erényét. Hiszen a böjt során megtisztulunk, megújulunk és megerősödünk. Az egészséges gondolatai legyűrik a sötétséget, a tévelygést, a kínt, a gyűlöletet, az átkot – szól az igehirdetésben.
A böjtölés rendszeressége az Istennel való élő kapcsolat része. A böjtölésben megjelenik a Szentlélekben való öröm. „Ilyenkor újulsz meg, mint istenfélő, ilyenkor van esélye, hogy megjelentesse Isten néked az ő titkait, hogy megmutassa kötéseit. A böjt hiánya viszont számodra egy fal a mennynek országa felé vezető úton, amin nem fogsz átjutni” – emelte ki a lejegyzett igehirdetésében Kuczy Lajos.
Mint megjegyezte: Jézus is böjtölt, amit nem parancsolt meg tanítványainak, de utalt arra, hogy majd még fognak. Ezen a ponton jelenik meg a keresztyén ember egyik jó tulajdonsága, a józanság.
Végezetül leszögezi: „életutad végső célja legyen Isten országa. Ebben segít a böjt haszna. Ámen.”
Felhasznált irodalom:
Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, Barsi Református Egyházmegye, 2017.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
